Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

Bevezetés

kelte szerepel. Minden dokumentum végén baloldalon találhatók az iratok őrzési helyét, jelzetét, jellegét ismertető adatok, s nyomtatásban megjelent forrásoknál pedig a bibliográfiai hivatkozás. A dokumentumok jellegének meghatározásánál a következő megjelölések kerültek felhasználásra: tisztázat, fogalmazvány, másolat, sokszorosított másolat, nyomtatvány, röplap. Levéltárunkban őrzött iratok esetében nem került külön feltüntetésre a levéltár neve, csupán a fond rövidített elnevezése. Más intézményekből, levéltárakból felhasznált iratoknál az őrzési hely is megtalálható. A dokumentumokat szöveghűen, de nem minden esetben teljes terjedelemmel közöljük. E kényszerű megoldást a kötet forrásbázisának eddig kevésbé felhasznált, újszerű dokumentumok körére történő kiterjesztése is megkövetelte. A fővárosi politikai pártharcokat tükröző törvényhatósági bizottsági ülésjegyzőkönyvek, a városi politikai élet exponenseinek parlamenti felszólalásait tartalmazó gyorsírói naplók azonban terjedelmességük miatt teljes mértékben nem közölhetők. Nemcsak a helyhiány, hanem a gyakorta több óráig is eltartó megnyilatkozásokban felvetett s nem a bemutatni kívánt témához tartozó egyéb kérdések sokasága miatt is szükséges a közlés mértékének korlátozása. Ugyanígy nem közölhetők teljes terjedelmükben a fővárosi törvények és rendeletek sem. A kihagyásokat minden esetben három gondolatjellel jelöltük. Szintén nem közöltük az ügy technikai intézésére utaló vagy vonatkozó feljegyzéseket. A dokumentumok jegyzetelésénél az eddigi kötetek gyakorlatától eltértünk és bővebben jegyzeteltük a forrásokat. A korszak bonyolult ellentmondásai, közelsége, a sok még élő, s aktív kortárs tájékoztatása céljából és a máig ható problémák miatt is ez a megoldás elkerülhetetlennek látszott. A kutatások során föltárt érdekes és újszerű anyag bemutatása néhány alkalommal a jegyzetekben történik. A korszakokra vonatkozó fontosabb statisztikai adatokat — táblázatos formában — a dokumentumokat követően adjuk meg. A kronológiánál, miután csupán egy negyedszázadot ölel fel, igyekeztünk bővebben közölni fontos eseményeket. Eltérés az eddig követett gyakorlattól a névjegyzetek rész alkalmazása. Nem látszott célszerűnek az első előfordulás helyén megadni egy-egy személyiség életrajzi adatait, amikor még több alkalommal is előfordul a dokumentumokban s az olvasót arra kényszeríteni, hogy esetleg több száz oldalt visszafelé lapozva keresse a névjegyzetet. A mutató feladatát is betöltő névjegyzet lényegesen megkönnyíti a tájékozódást. A források szövegében, az iratok jelzetében, a kronológiában és a névjegyzetekben szereplő rövidítések feloldására szolgál a rövidítések jegyzéke. * A kötet szerkesztője és munkatársai ezúton is köszönetet kívánnak mondani mindazoknak, akik a kötet összeállítását elősegítették, akár közreműködésükkel, akár készséges segíteni akarással és támogatással. Külön említjük meg a kötet főszerkesztőjének értékes iránymutatását és segítségét, elsősorban az illegális kommunista párt tevékenységére vonatkozó dokumentumok felkutatásában, a kötet