Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

építési szabályzat érvényes Nagykovácsin, Pesthidegkúton, Solymáron, Ürömön, Pilisborosjenőn, Békásmegyeren, Budakalászon és Szigetmonostoron; a belügyminiszteri jóváhagyás alatt álló biai járási szabályzat ki fog terjedni Albertfalva, Kistétény, Nagytétény, Budaörs és Törökbálint községekre; ezenkívül Czinkota mátyásföldi részén egyleti építési szabály van; az építési ügy egyáltalán nincs szabályozva Foton, Rákoscsabán, Péczelen, Soroksáron, Dunaharasztin és Csepelen, A szabályzatok többnyire biztosítják az útterületek ingyenes átengedését és az építkezési mód megállapításán kívül gondoskodnak általában a kutakról és az eső- és szennyvíz levezetéséről és a pöcegödrökről. Kérdésünk szempontjából, mint az alább ki fog tűnni, legjelentősebbek a parcella-minimumra és az építkezés intenzitására vonatkozó rendelkezések. A parcella-minimumok főleg 150—250 öl közt mozognak, szemben a főváros külső területének 300—1000 öles minimumával; az építkezés intenzitása, nevezetesen az emeletek száma korlátozva nincs s a nyaralószerű építkezés csak Rákosszentmihályon, Mátyásföldön (Czinkota), Pusztaszentlőrincen (Kispest) és Rákoskeresztúr egy részén kötelező Csatornázás. Csatornázás rendszeresen csak Újpesten történik, hol eddig 30 km. csatorna épült 600.000 K költséggel, melynek kétharmadrészét szabályrendelet értelmében a háztulajdonosok viselték; fedett szennyvízlevezető csatornák vannak még Rákospalotán, Erzsébetfalván és Budakeszin. Szemét eltakarítása. A szemét eltakarítását a község csak Újpesten és Rákospalotán végezteti, az előbbi helyen a háztulajdonosok 4%-os külön pótadójából, az utóbbi községben a rendes költségvetés keretén belül. Árvízvédelem. Az árvíz veszedelme ellen Csepel felső részének kivételével az összes dunamenti községek védve vannak. Vízellátás. A vízzel való ellátás általában kedvező, amennyiben, a víz Albertfalva és Budakeszi kivételével, bővében van és Újpest, Soroksár s Albertfalva kivételével természetileg jó is; a jobbparti oldal felső részén azonban a víz erősen mésztartalmú. — Budafoknak 350.000 K értékű községi vízvezetéke van, mellyel szerződéses megállapodás alapján Kistétényt is ellátja. A vízdíjak vízmérő vagy általányozás útján állapíttatnak meg, az utóbbi csak a közönséges lakásoknál és háztartásoknál engedélyezhető. Általányozás esetén a vízdíjak lakószoba és konyha után egyenként 6 K, fürdőszoba és árnyékszék után 14—14 K, kis üzlet után 12 K, nagy üzlet után 24 K, tehén vagy ló után 3 K, minden négyzetméter kert után 6 f, vízmérő óra szerint minden fogyasztott köbméter után 40 fillér. A vízvezeték műszaki vezetését szerződéses megállapodás alapján a villamossági részvénytársaság végzi. — Kisebbszerű vízvezetékek vannak Rákosligeten és Mátyásföldön is. Közvilágítás. A közvilágítás nagyrészt több-kevesebb kőolaj lámpával történik. Újpestet a fővároséval lényegileg azonos feltételű és lejáratú (1910) szerződés alapján az Általános osztrák—magyar légszesztársulat látja el légszeszvilágítással. — Kispest, Erzsébetfalva, Soroksár és Budafok községeknek pedig villamos köz- és magánvilágításra, valamint erőátviteli áram szolgáltatására vannak 1898—99-ben kötött szerződéseik ; az első három község szerződése 60 évig tart és pedig 40 évre a vállalkozókra nézve kizárólagos joggal; Budafoké 50 évre, kizárólagossággal az egész szerződési