Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

29. Kérjük ez alkalommal is a városok háztartásának törvényes rendezését, a pénzügyek önállósítását és a házadó átengedését, valamint a főváros bevételeinek fokozására újabb vonatkozó javaslatainknak mennél sürgősebben való jóváhagyását. 30. Rá kell mutatnunk a főváros iskolai autonómiájának a kérdésére is. Köztudo­mású, hogy a főváros a közoktatás terén olyan áldozatokat hozott, amelyek páratla­nok és a főváros iskola ügyére — legalább a háború előtti állapotában — elmondhat­tuk, hogy mintaszerű volt. Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy a görög-keleti, szerb vagy román egyháznak nagyobb autonómiája van, mint a fővárosnak, a minisztériu­mokban állandó az az igyekezet, hogy a főváros iskolai autonómiáját megnyirbálják, amit legutóbb a polgári iskolai reformnál tapasztaltunk. Nem kérünk egyebet, mint azt, hogy minket is legalább olyan liberálisan kezeljenek, mint a görög-keleti, szerb és román egyházat. 31. Reá kell mutatnunk arra is, hogy a fővárosban az állami középiskolákat szaporítani kell, különösen az állami női középiskolákat, amint azt 754/917. kgy. számú fölterjesztésünkben már kértük is. 32. Kérjük, hogy a fővárosi oktatásügyi személyzet nyugdíjszabályrendeleteinek módosítása ügyében 751/1917. kgy. sz. alatt kelt fölterjesztésünk mielőbb elintéztessék. 33. Az állam a városi iskolák költségeihez alig járul valamivel hozzá, míg a vidéki és felekezeti iskolákat nagyobb összegekkel támogatja; a főváros oktatásügyére fordí­tott és az állam által visszatérítendő költségek ügyében 827/917. kgy. sz. alatt fölter­jesztést intéztünk, ennek kedvező elintézését is kérjük. 34. Kérjük, hogy a Népjóléti Központ részére a háború alatt adott anyagi hozzá­járulás állandósíttassék; az Országos Hadsegélyző Bizottság most tetemes segítségben részesül, ennek a segélynek a békében való állandósítása is kívánatos. 35. Kérjük a kormány támogatását a fővárosi árvaházaknak — különösen a hadi­árvák érdekeire való tekintettel — tervbe vett fejlesztéséhez. 36. A gyógyszertári jogok adományozása és átruházása alkalmával fizetendő díjak ügyében még 1912. évi február hó 28-án 298/1912. kgy. sz. alatt intéztünk föl­terjesztést a m. kir. belügyminiszter úrhoz, ennek elintézését is megsürgetjük, valamint 37. a halotthamvasztás ügyében 1912. évi március hó 13-án 375/1912. sz. alatt kelt fölterjesztésünket is. 38. A kórházi ápolási díjak megállapítása állandó sérelme a fővárosnak, sohasem állapítja meg azokat a kormány olyan mértékben, mint amennyibe a fővárosnak az ápolás tényleg kerül, ezért a főváros kénytelen a kórházi ápolásra állandóan ráfizetni és emiatt teljesen indokolatlan deficit terheli a főváros háztartását. Ebben az ügyben legutóbb is a m. kir. belügyminiszter úrhoz 1916. évi december hó 6-án 1268/1916. kgy. sz. alatt fölterjesztést intéztünk és 1917. évi március hó 14-én 257/1917. kgy. sz. alatt megsürgettük. 39. A főváros megokolt fölterjesztésére annak idején a Lukács-kormány kórház­építési célokra 2 millió koronát vett föl az állami költségvetésbe, ebből — az előzetes tárgyalások alapján — 1 millió koronát a fővárosi és 1 millió koronát a vidéki kórhá­zak céljaira. Már akkor kértük, hogy ez az 1 millió korona 2 millióra emeltessék föl a fővárosi kórházak javára; ez az emelés azonban elmaradt és így 1913. évben 1 mil­liót kapott a főváros, de a háború miatt ezt a következő években beszüntette a kor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom