Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
az attól nem jelentéktelen mértékben különböző fővárosi vezetést. A világháború és a forradalmak korából egyrészt azt kívántuk bemutatni, milyen helyzetbe került a főváros a világháború alatt, másrészt a heves politikai küzdelmeket, majd a szocialista Budapestért folytatott rövidéletű, heroikus harcot a forradalmak napjaiban. Kötetünk csupán olvasókönyv s bár a legfontosabb, legjellemzőbb dokumentumok közlésére törekedtünk, válogatásunk nem terjedhetett ki a várospolitika és a főváros életének sok lényeges területére, kezünket megkötötték a műfaj korlátai, a rendelkezésünkre álló iratok és írások természete, s nem utolsósorban a kötet terjedelme, így, bár e korszakban fejlődnek ki a peremvárosok s válnak a főváros gazdasági és politikai életének igen fontos komponensévé, történetüket csak annyiban érinthettük, amennyiben bemutatjuk a fővároshoz való közigazgatási csatlakozásra tett eredménytelen próbálkozásaikat. Egy dokumentum-válogatás szempontjai mindig vitathatók, mindenki joggal kifogásolhatja saját érdeklődési köre, szakterülete, kerülete hiányos bemutatását. De a legjobb válogatás s a rendelkezésünkre állónál sokkal nagyobb terjedelem sem változtathatott volna azon, hogy iratok közlésével nem pótolhatjuk a rohamosan fejlődő főváros gazdaság- és társadalomtörténetét, a sajátosan budapesti jellegű társadalmi rétegeződés tudományos feldolgozását, a főváros politikai harcainak, a városházát uraló érdekcsoportoknak, városvezetés, adminisztráció és fővárosi pártok viszonyának, bonyolult egyensúlyának elemzését. A kötetben kiadásra kerülő iratok válogatásánál elsősorban Budapest Főváros Levéltára gazdag forrásanyagára támaszkodtunk. A Tanácsköztársaság bemutatásánál azonban nem tekinthettünk el az MSZMP Párttörténeti Intézetének Archívumában őrzött elengedhetetlenül fontos fővárosi vonatkozású iratanyag felhasználásától sem. Az eredeti, ezideig kiadatlan anyagon kívül, közöltünk olyan szövegeket is, amelyek egykorú nyomtatványokban •— de ma már nehezen hozzáférhető kiadványokban — megjelentek. Néhány esetben nem tekinthettünk el olyan szövegek újból való közlésétől sem, amelyek a korszak atmoszférájának érzékeltetése, a folyamatos fejlődés bemutatása érdekében szükségesnek látszottak. A forrásokat kronológiai korszakokra osztva, három fejezetben közöljük. Az első Pest, Buda, Óbuda hivatalos egyesülésétől az I. világháborúig terjedő évtizedeket, a második a háború éveit, a harmadik az 1918—1919-es forradalmak fővárosát mutatja be. Az egyes fejezeteken belül tematikai felosztást alkalmaztunk. Minden fejezet, illetve alfejezet elején rövid bevezető ismerteti az egyes korszakok történetének az iratok olvasásához szükséges főbb mozzanatait, zárójelben utalva a kérdést illusztráló dokumentum sorszámára. A közölt forrásokat a köteten átfutó sorszámmal láttuk el. Az iratok sorszáma csak ott szakad meg, ahol tartalmilag összefüggő iratokat vagy mellékleteket külön jelzéssel (a, b, c) az irathoz kapcsoltunk. Az egyes dokumentumok fejezetenként, illetve alfejezetenként időrendben követik egymást.