Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

ben a legnagyobb mértékben ki van téve a bizonytalanságnak, függ a munkaadótól, őt sújtják a legkeményebben a gazdasági válságok, nem rendelkezik anyagi eszközökkel, melyek őt munkahiány, munkaképtelenség s egyéb okok folytán előálló bajok elviselésében támogatnák. Ezen osztálynak, a munkások osztályának sorsa tehát sokkal nagyobb mértékben igényli a törvényhozás gondoskodását, mint bármely más társadalmi osztályé, — dacára azonban ennek ez osztály a törvényhozásra befolyást ezidőszerint még sem gyakorolhat. Természetesnek kell tehát találnunk azt, hogy ezen társadalmi osztály helyzetének javulását a törvényhozástól s az abban való részvételtől reméli s alkotmányunk sérthetetlenségeért és nemzeti törekvéseink sikereért folyó küzdelmeink közepette is mindinkább nagyobb erővel, s szinte feltartóztathatlanul nyomul előtérbe az általános, egyenlő választói jog megvalósításának követelésével. A jogegyenlőség magasztos eszméje bennünket is ezen törekvés harcosainak táborába szólít, e mellett azonban azon szilárd meggyőződésünk is, hogy az általános választói jog nemcsak nem gátolja a nemzeti és alkotmányos törekvéseket, hanem inkább győzelmüknek egyik fegyvere. Népképviselet, melyet nem az egész nép, hanem annak csak egy aránylag csekély része választ, önként megteremti az osztályuralom vádját, s két ellentétes táborba csoportosítja a nemzetet. A jogtalanok, sorsuk minden sanyarúságát az osztályuralomnak tulajdonítják, vágyaik teljesülésének minden akadályát a politikai jogokkal bírók osztályérdekében látják, s ezért nem éreznek együtt a parlamentben kifejezésre jutó alkotmányos törekvésekkel. Viszont a polgároknak csak egy része által választott parlament sem viseltethetik a nép minden rétegének szükségletei iránt oly érzékkel, mint az a törvényhozó testület, melyet az egész nép választ, s így hő kifejezője a nemzet akaratának. Nagy nemzeti célokat csak egységes nemzeti akarat képes megvalósítani! Ezen egységes akarat létrejövetelének elavult választási törvényünk útjában áll. Hogy létrejöhessen és az egyenlőség eszméjének diadala meghozza a testvériséget is e haza fiai közé, kérjük a mélyen tisztelt képviselőházat, hogy az általános, egyenlő és közvetlen választói jogon és a titkos szavazáson alapuló parlamenti reformot, valamint a reform hatályossága érdekében a választások tisztaságának és szabadságának az eddiginél szigorúbb biztosítását tartalmazó törvény megalkotását a ház sürgős teendői közé felvenni méltóztassék. Kelt Budapesten a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1905. évi december hó 6-án tartott közgyűléséből. F. L. Közgyűlési ir. 1584—1905. Fogalmazvány.