Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
kezett részletes jelentések alapján az V. kerület összes művelődési intézményeiről kataszter készült. A munka eredményesebb elvégzésére megalakították a 25 tagú közművelődési tanácsot, mely részben segít a munkában, részben felülbírálja és ellenőrzi azt. Az első feladat volt a tankötelesek nyilvántartása. Ezt a munkát szóló még a régi kormány alatt kezdte meg, de természetesen most fokozott figyelemmel volt reá, mert fontos érdek, hogy a proletár gyermekek minél kiadósabb iskoláztatásban részesüljenek. A második fontos feladat volt a felnőttek oktatásának tervezése, melyet két csoportban óhajt elvégezni: a) analfabéta oktatás, b) felnőttek továbbképzése. Az összeírás szerint a kerület összes analfabétáinak száma körülbelül ezerre rúg, ebből levonva a 40 éven felülieket, kiknél a tanulást már kötelezővé tenni nem lehet, körülbelül 4—500 oktatásra szoruló analfabéta marad. Ezek számára négy ingyenes esti tanfolyamot állítottak fel a Pannónia, 2 Sziget, 3 Szemere utcában és a Szent István téri iskolában. A résztvevőknek ingyen tankönyvet, füzetet és írószereket adnak. A 18 éven aluliakat kötelezik az elemi ismeretek megszerzésére. Úgy ebben a munkában, mint a felnőttek továbbképzésében rendszeres terv szerint járnak el, melyet szintén bemutat. A felnőttek oktatását célozták a Vígszínházban sikerrel rendezett hangversenyek is, melyeknél meghonosítani óhajtja a műsort megelőző ismertető előadást. Ide kapcsolódik az osztálynak ifjúmunkást védő tevékenysége is, melyre nézve tárgyalások folynak úgy a központi művelődési tanáccsal, mint a közoktatási népbiztossággal is. Valószínű, hogy rövid idő alatt megnyithatják az első ifjúmunkás otthont, míg az eddig jelentkezők a már meglevő intézetbe utaltattak. A felnőttek oktatásának intensivebbé tételére 9 tagú alosztályt szerveztek a művelődési tanácson belül. A meglevő iskolák és tanfolyamok, különösen az eddigi, majdnem minden felügyelet nélkül működő 12 magániskola ellenőrzésére is figyelemmel voltak. Ez volt az osztály munkásságának harmadik része, mely főleg az iskolák állapotára, a tanítók, tanulók beosztására, a tanítás szellemének szemmeltartására irányult. Az ellenőrzést a művelődési tanács által választott 10 iskolabizottság végzi, melyek részint szellemi munkásokból, lehetőleg tanítókból, részint pedig a munkástanács tagjaiból vannak összeállítva. Ezek végzik a kerület magániskoláinak állami tulajdonba való átvételét is, amiről annak idején részletes jelentést fog előterjeszteni. Az átvétel befejezéséig, amikor is az iskolabizottságok igazi munkásságukat megkezdhetik, ellátják ezen iskolákat propagandairatokkal, röpívekkel, plakátokkal és könyvekkel. Az iskolák tanítóinak és tanulóinak ilyen irányú felvilágosítása fontos forradalmi feladat, s erre eddig más kerületben még nem tud példát. Szóló és az osztály előadója már az első nap óta látogatják az iskolákat. Elsőrendű feladatnak tekintik minél több óvoda és játéktér létesítését, mely irányban a Gyermekbarát 4 tapasztalt vezetőivel óhajt együttműködni. 2. Ma: XIII., Rajk László utca. 3. Ma: XIII., Radnóti Miklós utca. 4. A Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete — osztrák példára 1917-ben alakult. Célja a munkásgyerekek segítése és szocialista szellemben való nevelése. 1918-ban közel száz szervezete volt.
