Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

kötelessége tehát a Központi Munkástanácsnak és a Központi Munkástanács által választott szűkebb bizottságnak, hogy ezt az ellenőrzést a legteljesebb mértékben gyakorolja (Úgy van!) és semmiféle felesleges bürokráciát a főváros igazgatásában meg ne tűrjön. Feladatai közé tartozik a területén levő közvagyont pontosan leltározni, gondoskodni arról, hogy ezt a vagyont a kerületi tanácsok egységes elvek szerint kezeljék. A vagyonkezelésre a kerületi tanácsok által vezetett számadásoknak, magának a közvagyonnak rendszeres és állandó ellenőrzése útján felügyel. A művelődésés oktatásügy igazgatását külön művelődési osztály útján végzi. Nem akarok az elvtársaknak bővebben beszélni arról, milyen roppant fontos a közoktatásügy, a művelődésügy Budapesten, az olyan irányban való művelődés, mint ahogyan azt mi elképzeljük. Nem akarok arról beszélni, hogy mennyire fontos feladata lesz ez a Központi Munkástanácsnak, csak annyit akarok megjegyezni, hogy bár Budapest talán a legintelligensebb még osztálytudat dolgában is az ország összes városai között, de ezen a téren még Budapesten is nagyon sok teendő vár a munkástanácsokra. Hogy egyébről ne beszéljek, a proletárasszonyokról és proletárgyermekekről van szó. Itt egyenesen történeti hivatás vár a Központi Tanácsra. Vezeti továbbá a Központi Tanács Budapesten az egészségügyi igazgatást. Erről szintén nem akarok bőven beszélni. Valósággal kétségbeejtő, hogy milyen állapotok vannak Budapesten az egészségügy dolgában. Ha mi komolyan és becsületesen akarjuk ezt a feladatot megoldani, akkor elvtársaim, igen komolyan szükség van arra, hogy a Budapesti Munkástanácsnak minden egyes tagja törődjék ezekkel a dolgokkal, Budapest minden egyes Munkástanácsának minden egyes tagja érdeklődjék ezek iránt a dolgok iránt. Ne bízzák ezt egyszerűen egy egészségügyi orsztályra, hanem igenis erkölcsi, becsületbeli, történelmi hivatásának tekintse mindenki, ha már a munkások bizalma ide a Központi Tanácsba beválasztotta, hogy ennek a feladatnak eleget is tegyenek. Intézi a táplálkozás egészségügyét, gondoskodik arról, hogy az ártalmas anyagok a táplálkozásra fel ne használtassanak. Bizony, nagyon sokat kell beszélni a hamisított élelmiszerekről és egyéb dolgokról, melyek megvoltak nemcsak a háborúban, hanem már a háború előtt is. Gondoskodik mindazon egészségügyi intézményekről, melyek a táplálkozással kapcsolatosak. Most, elvtársaim, nem akarom itt még felsorolni Önöknek részletesen, mert ezt meg fogják Önök valamennyien kapni, hanem az egészségüggyel kapcsolatban az intézkedéseknek egész skáláját kell hogy az elvtársak végezzék. Óriási feladat az, amely a Munkástanácsra ebben hárul, én csak egyszerűen jelezni akarom azt, hogy meg kell mutatni a proletariátusnak nemcsak a termelésben, hogy többet tud termelni, de annak a sokszor lebecsült, lekicsinyelt, proletárnak meg kell mutatni, hogy mikor oktatásról, művelődésről, egészségügyről van szó, akkor az a gyári munkás, az a lebecsült proletár többet ér, mint az egyetemi tanár, mert több szíve, több lelke és több érzése van. (Úgy van! Taps.) Végezni kell a gyermekvédelem ügyét. Csak így általánosságban érintem ezeket. Végzi a gazdasági igazgatást egész Budapest területén, a lakásügyet. Erről, elvtársak, sokat lehetne beszélni és sokat kell majd beszélni, de itt, elvtársak, a részletekbe nem akarok bocsátkozni. Annyi azonban bizonyos, hogy bármiként áll is a dolog, mihelyt annak a lehetősége fennforog, hogy Budapesten valamiképpen mozogni 28* 435