Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

elvűekké, a különbséget köztük jelenleg az ír-kérdés megoldásának módja teszi. Gladstone

4 politikai oldalát veszi inkább tekintetbe s külön ír parlament alkotása által hiszi ezt orvosolhatónak, lord Salisbury

5 ellenben az agrár viszonyok orvoslása által gondolja a nehézségeket kiegyenlíthetőknek. Az amerikai Egyesült Államokban a republikánusokat csak a védvám kérdése választja el a demokratáktól, kik a szabad kereskedés elvének hívei. Nálunk is, eltekintve a személyes kérdéstől, a szabadelvű párt és a mérsékelt ellenzék közt nincs nagy elvi különbség, mely főleg abban nyilatkozik, hogy a mostani kormánypárt ragaszkodik a közigazgatásban a tisztviselők időnkinti választásához, holott az ellenzék csak kinevezett állandó hivatalnokok által hiszi a mostani közigazgatás hiányait és visszaéléseit megszüntethetőknek. Az ország pénzügyi rendezetlen állapota azonban ezt a kérdést jóformán akadémikussá teszi, mert mindaddig, míg az egyensúly a bevételek és kiadások közt nincs helyreállítva, még csak gondolni sem lehet arra, hogy az olcsóbb választott tisztviselőket, kik nyugdíjt sem igényelhetnek, kinevezett nyugdíjképes hivatalnokok váltsák fel. Egyébiránt a főváros példája legjobban bizonyítja a helyhatósági autonómia roppant hiányait, melyeket a bureaukratikus közmunkatanács és a belügyminisztérium gyakori beleszólásai sem képesek elenyésztetni. A városi autonómia elégtelensége különösen három főnevezetességű kérdésnek elposványosodásában szembeszökő. Ismeretes, hogy Budapest, előnyös fekvése dacára, egyike a legegészségtelenebb városoknak Európában. A rendkívüli halandóságnak oka sem ismeretlen: az elégtelen és tisztátalan víz és a csatornázás hiánya; de ezen két kérdés megoldása évről-évre marad el s a typhus s egyéb ragályos betegségek itt ütötték fel tanyájokat s tizedelik a lakosságot. A városnak épen legdíszesebb része, mely minden idegent bámulattal tölt el, csak szüretien vízzel élhet, s a csövek, melyek ezt a palotáknak kiszolgáltatják, oly piszkosak, hogy vizök jelenleg tisztátalanabb mint a Dunáé a mederben. A tanácsnak erre nincs más válasza, mint az ellenpanasz, hogy a lakók nem takarékoskodnak(!) eléggé a szűrt vízzel. Valóban csak az hiányzik még, hogy reánk parancsoljanak, ne mosakodjunk tiszta vízzel, hogy legyen vizünk ivásra és főzésre. A vízmizéria már annyira növekedett, hogy egy üzletember Bécsből akarja vasúton hozatni a vizet s butellákban árulni itt Budapesten. A mindennapi panaszok nem használnak semmit, évről-évre készülnek új vízvezetéki tervek, de maga a vízvezeték elmarad mindig. A csatornázás hiányát kevésbé érzi a nagy közönség, pedig ennek ép oly nagy befolyása van a halandóságra, mint a rossz víznek. Egy emberöltő előtt Manchester volt a legegészségtelenebb város Angolországban, csakhogy ekkor megemberelte magát a városi közigazgatás, milliomokat költött vízvezetékre és csatornázásra és azóta a nagy gyárváros a legegészségesebbek közé tartozik az egész szigeten. Nálunk is régóta el van fogadva elvben a húsz milliomos fővárosi kölcsön, de a vízvezeték s a főcsatorna papiroson maradnak. A hol oly sok ember elhal, mint Budapesten, ott a temetők hamar megtelnek s a 4. Gladstone, Wiiliam Ewart (1809—1898): angol államférfi. 5. Salisbury, Róbert Arthur (1830—1908): angol államférfi.