Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
solygó Antal (mátyásföldi repülőgyári festőmunkás), Österreicher Sándor (csepeli lőszergyári vasmunkás), dr. Donáth, dr. Rónay Zoltán, Somogyi Gyula tanító, 17 Sugár Tivadar magánhivatalnok, id. Haász Árpád joghallgató, a tizenegyedik tag valószínűleg dr. Rudas Zoltán jogszigorló. Értesülésem szerint a tizenegyes bizottságnak tagjai először csupán az értelmiségi osztályból kerültek ki, a munkásságnak csak azután adtak helyet benne, mikor közöttük is tért hódítottak és az akcióba szándékoztak lépni. A január 14.-én tervezett értekezletet amelyen a hatos bizottságnak a tizenegyes bizottsággal kellett volna találkoznia, nem tartották meg, mert ugyanaznap reggel a rendőrség a Galilei kör több vezető tagját előállította, őrizetben tartotta. Ez annyira meglepte a radikális mozgalom vezetőit, hogy nem mertek összejönni s az értekezletet másnapra halasztották. Január 15.-én Margit körút 7. sz. alatt a Vas és fémmunkások szakegyesületi helyiségében tartották meg az értekezletet. Ezen a 11-es bizottság tagjai közül csak Mosolygó és Csiki jelent meg. Mosolygó jelentette, hogy a galileistákat és Helfgottot a rendőrség letartóztatta. Beszámolt a vasárnapi gyűlésekről és kritizálta a Népszavát, mely a gyűlésekről hamis referátumokat hozott. 18 Egyben bejelentette, hogy a festőmunkások bizalmi férfi testülete a munkástanács megalakítását határozta el. Barabás bejelentése szerint a famunkás szervezet ugyanúgy határozott. Ezután Hamvas az egyesült izzólámpa gyár (Újpest) tisztviselője bejelentette, hogy Helfgott tisztét ő vette át s felhívta a munkásokat, hogy minden egyes gyár küldje ki a munkástanácsot választó delegáltjait és pedig szakmánkint e gye gy küldöttet és minden ezer embernél többet foglalkoztató gyár két-két delegáltat. A gyárak delegáltjainak összessége fogja 14 nap múlva megválasztani a munkástanács tagjait. Hamvas kifejtette, hogy a munkástanács nemcsak a háborúnak minél előbb való befejezését fogja követelni, hanem azt is, hogy a kormány a tanácsot vonja be a bel- és külpolitikai kérdések megvitatásába. Nézete szerint a munkástanács, amely mögött az összmunkásság fog állani, oly hatalom lesz, amelynek a kormány kénytelen lesz engedményeket tenni. A munkástanácsba pártvezetőségi tag nem választható be. Hamvas a vita befejezése után bejelentette, hogy Károlyi gróf 1<J a Galilei kör feloszlatása miatt a Házban interpellálni fog s hogy az interpellációnak súlyt adjanak vonultassák ki a munkásokat az utcára. Ezen az értekezleten a 4 ./. alatti cédulákat osztogatták. A Galilei körrel kapcsolatos nyomozás során beigazolást nyert, hogy a „Katonatestvéreink 1 ' című röpiratot a most említett radikális alakulathoz tartozó egyének 17. Kelen Jolán közlése szerint valószínűleg Szilágyi Gyuláról van szó. — Hevesi Gyula visszaemlékezéseiben ez a 11 tagú bizottság bizonyos fokig egybemosódik a „gyárközi bizottsággal", az IKTE szervező bizottságával. A valóban fennállott kapcsolatra utalnak a jelentés következő sorai is. 18. A Népszava csak egy gyűlésről ismerte el, hogy ott elfogadták az ellenzéki határozati javaslatot — történetesen arról, amelyen Mosolygó lépett fel. 19. Károlyi Mihály érintkezésbe lépett a 11-es bizottság egyik tagjával, Csiki Imrével és javasolta neki, hogy a forradalmi munkások delegációja keresse fel öt követeléseivel, amelyeket majd előterjeszt a parlamentben. Erre nem került sor, többek között azért, mert az MSzDP vezetősége kifogásolta Károlyi beavatkozását a párt „belügyeibe". A parlamentben Károlyi egyik híve, Fényes László interpellált a letartóztatások miatt.
