Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
Dehát nem az 1918-ik esztendő tisztviselőnyomoráról beszélünk, hanem Kovács Peteméről, az „élelmes" hadiasszonyról, illetőleg most már annak az ellentétéről, a „nem élelmes" hadiasszonyról. Mit csinált a „nem élelmes" hadiasszony? Az is megkapta a hadisegélyét, egy évre 2400 K-t. De mert egyéb segély szerzéséhez semmi tehetsége nem volt, ennélfogva, szegény, — munkára adta magát, dolgozni járt és megkeresett naponkint 6—8 koronát, mondjuk: egy évre kerekszámban 2400 koronát, állott tehát a rendelkezésére egy évre 4800 korona, vagyis 760 koronával több, mint az „élelmes" hadiasszonynak, aki segélyekből csak 4040 koronát szerzett össze és ezért talán többet lótott-futott, többel dolgozott, mint a „nem élelmes" asszony a gyári napszámban. Igaz, hogy gyermekeire gondot nem viselhetett, igaz, hogy szerény kicsi háztartása is felborult egészen, de azért gyermekeit a napközi otthonba ő sem adta, azokból kis utcai csemeték fejlődtek, mert — sajnos, azt is meg kell állapítani, hogy — a napközi otthonok átlag 8—9000 gyermeket gondoznak naponkint Budapesten, holott az elemi iskolákba és kisdedóvókba járó gyermekek száma Budapesten körülbelül 80.000, ezek közül körülbelül 50.000 szorult ingyenes felruházásra, tehát valószínűleg ugyanannyinak kellett volna rászorulnia a napközi otthonokban való gondozásra is. Még csak azt kell megjegyeznünk, hogy a „nem élelmes" hadiasszony kockázatot is vállalt azzal, hogy munkába ment, mert kitette magát annak a veszedelemnek, hogy a hadisegélyét megvonják, sőt a felvett hadisegélyt behajtják rajta és csalásért még be is csukják, mivelhogy a hadisegély csak annak járt, aki a maga keresetével kevesebbet keresett, mint amennyi a hadisegélye volna. íme, némi mellévillantással egy kicsi példa arra, hogy a hatósági intézkedés maga is segélygyűjtésre késztette a hadiasszonyokat és büntetés terhével riasztotta el őket a munkától. Csergő Hugó: A budapesti nyomor vöröskönyve. Bp. 1919. 183—187. 1. 166. Budapest népességének csökkenése a háború alatt 1914—1919 „A háború Budapesten" című cikkünkben hozzávetőleges képet rajzoltunk arról, hogy a háború következtében mennyivel csökkent Budapest népessége. Számításaink alapjául első sorban a kiszámított népesség szolgált. Mivel azonban ezeket a számításaink alapjául szolgáló népszámokat a valósághoz közelebb álló számokkal (pl. 1917. május 1-i orsz. összeírás; a központi Liszthivatal népszám adatai stb.) számadatokkal cserélhetjük föl, ennélfogva az új, helyesebb adatok alapján újból megkísérlettük kiszámítani, hogy a háború alatt (1914. január 1-től 1919. május végéig) mennyivel csökkent Budapest népessége és a következő eredményekre jutottunk:
