Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

E vállalatok ellen újabb panaszok nem merültek föl, de a régi panaszok, a köztük kifejlődött féktelen verseny és a fiatalkorúakra gyakorolt erkölcsromló hatásuk miatt még ma is fennállanak. E panaszok rendszabályok alkotását teszik szükségessé és ha a mozgóknak mindenre kiterjedő szabályozása nehézségekbe is ütközik, az engedélyezhető mozgók számának hatósági megállapítása, a mozgófényképnek nyilvános bemutatásuk előtti hatósági megvizsgálásának elrendelése és a gyermeklátogatás hatósági szabályozása már nem késhetik soká. Egyéb vállalatok. A Beketow czirkusz, az Angol Park, a városligeti „Wurstli" és a női zenekarok a lefolyt évben ép úgy működtek mint az előző évben. Panaszok ellenük nem merültek föl. Említést érdemelnek itt a „kabaré" czím alatt ismert „kis színházak", amelyekben széksorok és dohányzási tilalom mellett terített asztalok és étel-, italkiszolgáltatás nélkül jelenetekkel, kis színdarabokkal kapcsolatos magyar nyelvű dal és szavalati előadásokat rendeznek. A városligeti és népligeti műszínkörökön kívül öt ily vállalat működött a székesfővárosban. Ezek közül a „Magyar Színpad" november hóban a Koronaherczeg-utcza 6. szám alá költözött, ahol nap-nap után telt nézőtér mellett folytak az előadások. Az „Apolló" mozgóban teljesen elhagyták a mozgóképeket és a helyiség szintén ily kabaré helyiséggé alakult át. E helyiségek közül egyesek magasabb szellemi színvonalra törekedtek és oly előadásokat nyújtottak a közönségnek, amelyek élénk tanúbizonyságai annak, hogy idegennyelvű ily előadásoknak a fővárosban ma már létjogosultságuk nincs. Idegennyelvű énekesnők és előadó művészek szerződtetését ma már nem lehet azzal a kifogással indokolni, hogy magyar művészgárda és magyar műsor nem áll rendelkezésre, mert egyes ily vállalatok kizárólag magyar erőkkel és magyar nyelvű előadásaikkal a legkényesebb igényeket voltak képesek kielégíteni. Mint jellemző tünetet fölemlítem e helyütt, hogy a kintornások száma, kik a szegényjog alapján kapják engedélyeiket, a háború óta tetemesen megcsökkent. Míg ugyanis a háború előtti évben 1913-ban 179 kintornás 143 kísérő volt a székes fővárosban, addig 1916-ban összesen 112 kintornás és 38 kintornakísérő, jelentkezett ily engedélyért. Jelentés a budapesti állami rendőrség 1916. évi működéséről. Bp. 1917. 288—293. 1. 152. Mozgókonyhák létesítését hírül adó tudósítás 1916. május 19. Mozgókonyhák a főváros utcáin. A Budapesti Központi Segítő Bizottságnak Lánczy Leóné elnökletével működő népélelmező osztálya néhány nap óta a háborúokozta nyomorúság enyhítésére mozgókonyhákat járat Budapest utcáin. A mozgókonyhák olyan sokgyermekű családok részére, ahol az apa hadbavonult, az anya