Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

síteni kívánjuk a polgári jogokban, mert nekünk is feltűnt az és mi sem helyeselhetjük, hogy például egy háztulajdonos neje nem bír szavazati joggal, holott a házmestere bír, vagy mondjuk, egy nagy tanintézet igazgatónője nem bír szavazati joggal, de a portása igen. Vannak visszásságok, amelyeket a törvénynek orvosolni kell. Mi tehát, ismétlem, teljesen az általános választói jog alapján állunk, sőt tovább megyek, én magam is meg vagyok győződve és vallom barátaimmal együtt, hogy a virilizmus teljesen elavult és ma már alig védhető intézmény, csakhogy mi azon az állásponton állunk, hogy az általános választói jog megvalósítását és a virilizmus eltörlését egy időben keresztülvinni úgyszólván lehetetlen. Az általános választói jog megvalósítása és egyszersmind a virilizmus eltörlése anélkül, hogy helyébe bármely ezt pótló intézményt tennénk, nevezzük azt kisebbségi képviseletnek, vagy legyen az bármely más hasonló intézmény, amely a mai polgárság jogait megvédeni alkalmas, ezt olyan intézkedésnek tekintjük, amelyet a főváros képviselete jó lélekkel nem tehet meg. Mi, t. uraim, abban a kellemes helyzetben lehetnénk, ha frivolan kívánnók ezt a kérdést kezelni, hogy ám legyen meg Vázsonyinak az öröme, mi is megszavazzuk. . . (Nagy zaj. Felkiáltások: Nem az ő öröme!) Sümegi Vilmos:

20 Itt népjogokról van szó! Székely Ferenc: Hiszen úgy sem a főváros képviselete határoz ebben a kérdésben, hanem az országgyűlés. De éppen mivel ezt a kérdést komolyan vesszük, mivel a határozati javaslat benyújtója iránt és a képviselőtestület méltósága iránt tisztelettel viseltetünk, ezért kívánom aggályainkat komolyan és higgadtan előadni. Az eddigi előadásokban sohasem volt szó arról, hogy voltaképpen a régi és elavult fővárosi választói jogról lépjünk át az általános, egyenlő és titkos választói jogra és a virilizmus eltöröltessék, hanem van egy közbenső törvény, az 1915-iki törvény, amely a legközelebbi választásnál érvényben lesz, a legközelebbi választás az 1915-iki törvény alapján eszközöltetik. Ezen választási rend alapján a választók száma körülbelül megkétszereződik és annál a választásnál már a munkásság is érvényre jut. (Zaj.) Dr. Vázsonyi Vilmos: Hogyan? Nem magyarázná meg? Az 1913-iki lista alapján írták össze a választókat. Biró Henrik:

21 A régi lista alapján van összeállítva a választók névjegyzéke. Székely Ferenc: Egészen kétségtelen, hogy a választóknak jelentékeny száma jut érvényre a következő képviselőválasztásnál és egészen kétségtelen, hogy a munkásosztály is képviselve lesz úgy az országgyűlésen, mint a városházán is, ami különben egészen szimpatikus nekünk. Távol áll tőlem, hogy lebecsüljem azt az igen jelentős és igen értékes nevelő munkát, amelyet a szervezett munkásság évtizedek óta teljesít, vagy hogy alábecsüljem azoknak az embereknek az egyéni és politikai értékét, akik ma a munkásságot vezetik 20. Sümegi Vilmos — újságíró, lapszerkesztő, függetlenségi párti képviselő. 1912-től a fővárosi th. biz. tagja. 21. Biró Henrik — kereskedő, 1901 — tői a fővárosi th. biz. tagja, a községi Demokrata Párt egyik szervezője.