Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
az építési költséghez, ezen esetben sem volnának azok számbaveendők. Minden a telepen magán létesítendő közmunka azonban már az építési költségben szerepel. Tekintettel arra, hogy a főváros a terv végrehajtása esetén számos jelesebb s törekvő művészünk munkáját támogatja, anélkül, hogy valami súlyos kockázatot vállalna, tisztelettel javasoljuk, méltóztassék a 32 műtermes lakás építését a t. közgyűlés elé terjeszteni, s a szükséges 480.000 K engedélyezését kérni. Az építkezés a határozat jóváhagyása és művészek formális kötelező nyilatkozatának beszerzése után haladéktalanul megindítandó lenne. 1 Budapest, 1910. jan. 26. Az elnöki ügyosztály: Kabdebó Gyula s. k., Dr. Wildner Ödön s. k., mérnök. tanácsjegyző. Fővárosi Közlöny. 1910. június 28. 130. Szabó Ervin előterjesztése a tanácshoz a Fővárosi Könyvtár községi nyilvános könyvtárrá szervezése ügyében (Részlet) 1911. június 14. Tekintetes Tanács! Az utolsó évek folyamán különböző forrásokból fakadó szükségletek terelték a figyelmet a székesfőváros feladataira a nyilvános könyvtárügy terén. Maga a székesfőváros közönsége létesített 1903. évi szabályrendelettel egy fővárosi könyvtárt, amelynek jellegét eredetileg úgy határozta meg, hogy az közigazgatási és statisztikai szakkönyvtár. Az évek folyamán kitűnt, hogy ez a könyvtár nem tartható fenn azok közt a szűk keretek közt, amelyekben alapításakor intencionálták. Részben a már meglévő készlet egyes, szorosan véve nem közigazgatási, sem statisztikai jellegű, de nagy tudományos és kereskedelmi értékű részei továbbfejlesztésének kényszerűsége, részben a városi közigazgatásnak az utolsó években sűrű átnyúlása a közélet olyan területeire, amelyeket azelőtt a községi igazgatás és politika körén kívül állóknak tekintettek, részben végül a könyvtár gyorsan növő törzsközönségének sokszor semmikép el nem utasítható igényei egyformán közrehatottak, hogy az eredetileg szerény keretű könyvtárból nagy állam- és társadalomtudományi könyvtár fejlődjék ki. Ez a fejlődés nemcsak a könyvanyag oly rohamos növekedésében nyert kifejezést, amely a magyar könyvtárak történetében páratlan, hanem a könyvtár látogatóinak 1. A Százados úti Művésztelep (VIII., Százados u. 3—13.) egy holdon épült fel és 1911-ben költöztek be az első lakók. A telep otthont és munkalehetőséget biztosított a művészeknek. A Művésztelepen élt és dolgozott többek között: Czigány Dezső festő, Csorba Géza szobrász, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrász, Mányai József festő, Medgyessy Ferenc szobrász, Pór Bertalan festő.
