Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

malis nyolcz órai munkaidő. 2. A nő- és gyermekmunka korlátozása. 3. Az iparfelügyeletbe szakmunkásoknak bevonása. 4. A kötelező baleset-biztosítás. Követeljük továbbá: az általános választási jogot titkos szavazással. Nem akarjuk ez alkalommal a munkásosztály jogos követeléseinek egyéb pontjait is felsorolni, mivel azok a pártprogrammban amúgy is foglaltatnak, hanem felsoroltuk csupán azokat, a miknek hangoztatása, mint legközelebb fekvő dolgok, a májusi ünnep szózatát kell, hogy képezzék. A munkaszüneteléssel egybekötött ünneplés, tehát a munkásosztály öntudatának hű kifejezése, a más országok munkásaival fennálló együvétartozandóságnak éltető jele és a proletárság kizsákmányolása ellen férfias tiltakozás. Nem gátolhat bennünket senki május elsejének megünneplésében. A munkásosztály avatta ünneppé ezt a napot, ő hozta ezt a törvényt és azt tiszteletben is tartja. Az egyetértés és testvéri szeretet köti össze Magyarország munkásait örömben és bánatban, szoros elvi kötelék tartja össze szervezkedésüket, a melynek meglazítására nincs hatalom. Május elsején is ez az elv vezérli Magyarországon a proletárok millióit, kik egyhangúlag mondják ki: Május elsején nem dolgozunk: ez a munka ünnepnapja, a munka tette szentté: megünnepeljük ! A pártvezetőség a fővárosra nézve a következő ünnepi programmot állapította meg: 1. Délelőtt általános munkásgyűlések és szakgyűlések tartatnak, a melyeken május elsejének jelentőségét ismertetik. 2. Délután az ünnepély a zuglói nagy sörcsarnok helyiségeiben tartatik. Délután 4 órakor ünnepi beszéd. 3. Tömeges felvonulás. 4. A felvonulásnál minden szakma a rend fentartására saját kebeléből választja rendezőit. 5. A rendezést a pártvezetőség vezeti és intézkedéseinek minden résztvevő engedelmeskedni tartozik. 6. Az ünnepély helyszínén a rend fentartására a szakmák bocsátanak rendezőket a párt vezetőség rendelkezésére. 7. Ünnepi jelvényeket a pártvezetőség ad ki és az ünnepélyen való részvételre csak ezek a jelvények jogosítanak. F. L. Bp. Fökapit. eln. res. 280—1896. Magyar és német nyelvű röplap.