Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
nek. 3 Minister Úr Ő Nagyméltósága azonban azon választ méltóztatott adni, hogy a munkások még nem értek meg arra, hogy az országgyűlésbe képviselőket küldhessenek. Szónok ezt nagy igazságtalanságnak tartja, mert úgymond épen a munkások azok, kik az államot fenntartják, s még is azon jog mely őket épen úgy illeti, mint bár ki mást, tőlük megtagadtatik. Felsberger statistikai alapokon a közvetlen és közvetett adó lényegét fejtegeté, azon kijelentéssel, hogy az összes adó % részét a közvetett és csak |4 részét a közvetlen adó képezi, hogy tehát a munkás nép vagy is proletariátus osztály a közvetett adóval az összes államadó % részét egyedül viseli, míg a tőkepénzes és nagybirtokos osztály a közvetlen adóval csak !4 részét fizeti. A legnagyobb igazságtalanság tehát szerinte is, hogy a munkások a politikai és polgári jogok gyakorlatától kizáratnak. Hasonló értelemben szónokoltak a többiek is kifakadásokkal a tőkepénzes és nagybirtokos osztály ellen s ezek ellenében a munkások tömeges csoportosulásra és szervezkedésre intettek s a kis polgári s kis birtokos osztály is mely úgymond szintén már tönkre menésben van, csatlakozásra hívatott fel. Ezután Bayer Antal által felolvasott s ./. alá tiszteletteljesen ide csatolt gyülekezési jegyzőkönyv 4 másolatában szóról szóra bennfoglalt határozat fogadtatott el, mely abban összpontosul, hogy tekintve azt, miszerint a munkásosztály minden polgári és politikai jogoktól ki van zárva s így a gazdátlanság és ebből eredő pénzügyi válság és következményeiben semmi része sincsen, a munkásgyűlés kijelenti, hogy mindaddig, míg a munkásnépnek a törvényhozótestületben és községekben a politikai részvét jogai nem biztosíttatnak, Ghyczy pénzügy minister adójavaslatát a mennyiben a minden jogaitól kizárt néposztály megadóztatását czélozza, rákényszeríttetnek és jogtalannak tekinti. F. L. Bp. Főkapit. ált. ir. 49695—1874. Fogalmazvány. 94. Frankéi Leó 1 levele a budapesti rendőrfőkapitánysághoz, melyben a január 20-i népgyűlésen tartandó előadásának témáját ismerteti A tekintetes Rendőrfőkapitányságnak Budapest Eltekintve attól, hogy Magyarországon nincs olyan cenzúra, amely engem arra kötelezne, hogy azokat a témákat, melyeket szóban vagy írásban tárgyalni kívánok, először az illetékes hatóságnak terjesszem be, eltekintve továbbá attól, hogy minden • T~ 3. Utalás a választók körét szűkítő 1874. XXX. tc.-re. 4. Utalás a munkásgyűlés eredeti — Ihrlinger Antal elnök és Kaczander Gyula magyar jegyző aláírásával ellátott, ue. levéltári szám alatt levő — jegyzőkönyvére. 1. Frankéi Leó (1844—1896): ötvösmunkás, a párizsi kommün munkaügyi minisztere, az I. Internacionálé egyik vezetője, 1876-tól a nyolcvanas évek elejéig a magyarországi munkásmozgalom vezetője.
