Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

vásárcsarnokokhoz hasonlóan — (86) a modern nagyváros fejlődő' kereskedelmét is szolgálták. Korszakunkban jelentős átalakuláson ment keresztül Budapest gazdasági fejlődése. Az egyesítéskor a főváros elsősorban kereskedő város volt, és mint láttuk, a város vezetői ezt a jelleget kívánták fenntartani, fejleszteni. Mégis Budapest kereskedelmi jellege, a 80-as évektől, de különösen a századfordulótól az áruforgalom emelkedése ellenére, (78) sokat módosult. A város fejlődésében egyre nagyobb szerephez jutott a 70-es évek hitelválsága után meginduló külföldi tőkebeáramlás, a nagyfokú állami iparfejlesztés támogatásával kibontakozó gyáripar. Az Ausztriától való gazdasági függés meghatározta az ipar szervezetét. így Budapest ipari termelésében a túlsúly változatlanul az élelmiszeriparé, azon belül a malomiparé maradt. Jelentősen megerősödött azonban a vasútépítéssel, a fővárosi nagy építkezésekkel összefüggésben a vas- és fémipar, a gépgyártás, az építőipar. A város kezdeményezésére és jelentős anyagi támogatásával a millennium (88) évében megrendezett országos kiállításon a fővárosi ipar már európai színvonalú termékekkel szerepelt. A főváros legfontosabb iparágait, a modern gyáripar és az azzal párhuzamosan egzisztáló kisipar növekedését, az iparban vezető szerepet játszó részvénytársaságok és a Budapesten koncentrálódó hitelintézetek fejlődését, statisztikai adatokon keresztül mutatjuk be. (78) Kiemeltük az ország és a főváros legrégibb bankját, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, amelynek alapításain és társasüzletein keresztül a bankok növekvő — az ország határán túlra is kiterjedő — befolyását illusztráltuk. (85) Az egyesítést követően fellendülő kereskedelem, közlekedés, ipar, mélyre ható átalakulást idézett elő a főváros társadalmi struktúrájában. Budapest nagyvárossá alakulását legszembetűnőbben a lakosság foglalkozási viszonyaiban végbement változás mutatja. Erősen megcsappant az őstermelő népesség, és jelentősen megnőtt az iparban, a kereskedelemben, a hiteléletben, a közlekedésben a szolgáltató iparágakban foglalkoztatottak száma. (78) A világháborút megelőző másfél évtizedben hódított tért a várospolitikában a községesítés elve. A várost közigazgatási, szociális, pénzügyi okok egyaránt arra késztették, hogy egyre több területet hódítson el a magángazdaságtól. A közhasznú üzemek megváltásával, (90) házi kezelésbe vételével, új községi üzemek létesítésével, (89) a főváros maga is gazdasági személlyé, az ország legnagyobb vállalkozóinak egyikévé vált.