Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

meggyőződés vezérelt bennünket, hogy ez út akkor lesz leghelyesebben elnevezve, ha az az értelmi megalkotó nevével jelöltetik meg. Nem szükséges emlékezetbe hozni, mikép valamint a főváros felvirágoztatására a leghatalmasabb befolyással bírt 1870. évi X. t. cz. úgy különösen a Sugár út létesítését elrendelő 1870. évi LX. t. cz. létrehozása is Magyarország akkori ministereinöke, gróf Andrássy Gyulának köszönhető, ki a főváros mondhatni újjáteremtése körül is enyészhetetlen érdemeket szerzett. Ezek voltak az indító okok, melyeknél fova a Sugár utat „Andrássy útnak" neveztük el. Kevéssel az elnevezés után maga az átadás is megtörtént, és az út, mely első nagyobb alkotásunk vala, mely a főváros egészséges fejlődésének s fényének oly hatalmas rugója lett, melyre a magyar önérzettel s az idegen csodálattal tekint, ma már a fővárostól várja és nyeri gondozását, hogy a késő jövőben is hirdetője legyen a jelen kor nagyszerű alkotásának. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1885. évi működéséről. Bp. 1886. 59. Kimutatás a közúti vasutak fejlődéséről és a közlekedési népesség számának alakulására 1869—1915 a) Közlekedési népesség Év Összesen Közutak Közúti vasutak Vasutak Hajózás Posta — távíró 1869 4 890 1880 5 129 1100 500 1233 1241 468 1890 16 102 3591 910 6675 1732 2325 1900 22 863 6098 2208 7621 1874 4043 1910 30 462 7916 3564 8389 2320 7185 b) Közúti vasutak 1873 1880 1890 1902 1915 Pályahossza, | , Sínhálózat ( 23,37 37,88 54,89 113,01 156,48 Pályahossza, | , Sínhálózat ( 38,54 65,04 104,72 240,60 352,24 Menetek 389 890 464 835 876 498 4 236 237 8 683 087 Kocsikilométerek 2 452 3 272 5 829 21 363 52 965 Kocsik 168 237 353 645 1 463

1 Lovak 556 650 1 217 — — Személyzet 500 910 2 803 7011 Beruházott tőke (1000 K) 3 249 4 069 11 302 67 550 165 434 Dr. Thirring Gusztáv: Budapest félszázados fejlődése. .. i. m. 109*—110*. 1. 1. 1913-ban.