Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

Részletek a főváros szabályozási tervének elkészítésére kiírt pályázat

1 program ter vezetéből 1871. március 15. A versenypályázat célja, amint az már a megelőző, múlt évi december hó 15-én kelt előzetes tájékoztatásban is meg volt adva, hogy olyan általános városbeosztási és szabályozási tervet nyerjünk, melynek megvalósítása révén Buda és Pest városok egységes egésszé egyesülve, mint főváros, mint a király és a kormány székhelye, mint az ország értelmiségi tényezőinek gyűjtőpontja, egyrészt helyzetüknek megfelelő jelleget nyerjenek, másrészt mint az ipar, a kereskedelem és a közlekedés központja, a haladás eme fő tényezőinek nyújtandó kedvezmények és könnyítések révén világvárossá emeltessenek. A versenypályázati terv elkészítésénél ezek szerint a kitűzött cél, a külső szépség, pompa és fényűzésnek, mint a fővárosok velejáróinak lehető legszerencsésebb egyesítését kell szem előtt tartani az ipar- és kereskedelemfejlesztés követelményeivel, melyeknek Budapest eddigi felvirágzását is köszönheti. Különös gondot kellene továbbá fordítani arra is, hogy Buda és Pest utcái, melyeket a közöttük keresztülfolyó Dunafolyam bizonyos mértékben elválaszt egymástól, de amelyeket e folyó tulajdonképpen csak annál szorosabban egyesít, a jövőben egy városnak lesznek tekintendők, melynek egyes, fekvésüknél, talajminőségüknél és építésmódjuknál fogva egymástól különböző részeit egységes harmonikus egészbe kell olvasztani. Az egységes egészbe egyesített városok tulajdonképpeni középpontjának a Lánchidat kell venni, ezért a pályázóknak különösen ajánljuk, hogy a két Duna-partot fel- és lefelé egyaránt ettől a középponttól kiindulva osszák be, s ennek megfelelően a Várhegy lejtjének rendezését és megszépítését is vegyék tekintetbe, mely utóbbi pontot illetően azonban abból a feltételből induljanak ki, hogy a jövőben a Várat már nem lehet szoros értelemben vett erődnek tekinteni,

2 ezért a közlekedés megkönnyítését szolgáló feljárók tetszésszerinti szaporítása meg van engedve. A talaj mi nőséget illetően megjegyezzük, hogy a jobboldali parton fekvő Buda város területe hegyes, és talaja legnagyobbrészt mészkő, ezzel szemben a Duna balpartján fekvő Pest város területe csaknem teljesen sík, talaja legnagyobbrészt homok, sőt részben futóhomok. Az uralkodó széljárás északi és északkeleti. A város beosztásánál, különösen az új utcák, terek, sugárutak (bulvárok) és háztömbök (square-ek) tervezésénél, vagy a már meglevő közlekedési eszközök szán1. A féléves pályázati határidő alatt 16 pályamű érkezett be, és a 3 díjazottból a Fővárosi Közmunkák Tanácsa dolgozta ki a város általános szabályozási tervét, amelyet a pesti részre már 1872-ben megállapítottak. 1876-ban került sor a budai rész első szabályozási tervének elkészítésére és jóváhagyására. A külső területek szabályozási terve csak részletekben és több évtizedes késéssel készült el. 2. A vár erődjellegének megszüntetését egy 1875. október 19-én kelt felségleirat engedélyezte. 7* 99