Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

A budai vár leírása 1822. Buda parancsolóan trónol vára ősi erődjében egy sziklatömb tetején, uralkodva messze körös-körül mindeneken, ami csak tiszteletre méltó neve alatt hegye szelíd lejtőin és térsége szűk völgyeiben megtelepedett. Büszkén néz át az innenső Dunapartra, mélyen be ifjabb vetélytársa alacsony utcáiba, de ennek fiatalos élete csak megmosolyogja az aggastyán komoly tekintetét és az aszályos homokiapályon önállóan éli a maga buja életét. Az amfiteátrum előterében egy magányos hegy hordja hosszúkás, keskeny fennsíkján a városnak ezt a fő részét, a török háborúk történetében híressé vált erődöt, régi, az idők fogával még dacoló, de a mai idők hadműveleteire többé már nem alkalmas erődítményeivel, melyek katonai jelentőségüket már teljesen elvesztették. Ez a vár a legkisebb, de egyben a legszebb és legtökéletesebb valamennyi ifjúkori testvére közül. Ami Bécsnek a belváros, az ez a városrész Budának: a város magva, melyben otthon van az a fényűzés és gazdagság, ami aztán innen kezdve egyre gyengülő erővel terjed a külváros legtávolabbi határáig. A vár a jogszolgáltatás és az államügyek központja, a magasabb igényű szórakozások ragyogó gyűjtőhelye. Ennek körzetében találhatók a legremekebb épületek és paloták. A falakon áttört négy kapu nyit bejárást a várba, és néhány, csupán gyalogosok számára járható, részben nyitott, részben fedett lépcsőfeljáráson kívül ezek kötik össze a város minden részével és a Magyarország minden tájára elvezető országutakkal. A hajóhídtól balra szép, nyílt és széles kocsiút húzódik fel a hegyre újonnan létesített fasorok között (egy rövidebb gyalogfeljáróval), és a Palota vagy úgynevezett Új kapun

1 keresztül a várba; ezt hosszában egyenes vonalban keresztülszeli egészen a túlsó végéig, és aztán a Bécsi kapun keresztül újra kivezet belőle, lefelé a hegyen, a nagy Hadiúthoz.

2 Ez az útvonal először elhalad a királyi palota mellett, majd nagy, szabályos négyszöggé tágasodik, melyet a Teleki és Sándor grófok palotái, valamint a cs. és kir. arzenál és a városi színház

3 főfrontjai díszítenek. Az út ezután két keskenyebb utcára tagozódik, melyek alig 100 lépés után egy hosszúkás, ugyancsak úri palotákkal és szép polgárházakkal körülvett térbe folynak össze. Ettől a tértől kezdve, melynek délkeleti oldalát a főőrség határolja, a hegyhát szélesebbé válik, és hely van arra, hogy az útvonal két, majd nemsokára három utcára ágazzon, amelyek azonban, hogy kiutat találjanak a várból, a Bécsi kapunál újra egyesülnek. A közbeeső helyet több sorban sok szép nyilvános és magánépület tölti be, melyeket alább külön leírásra méltatunk, keletkezésük egykori viszonyai és jelenlegi fontossá1. A mai Ferdinánd-kapu. 2. A mai II., Mártírok útja és Bécsi út. 3. A Teleki-palota a mai I., Szent György tér 4. sz. alatt, a Sándor-palota a mai I., Szent György tér 1—2. sz. alatt. A császári és királyi arzenál szintén a Szent György téren állt. Városi színház: a Várszínház, a mai I. Színház u. 1—3. sz. alatt.