Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

volna, mert végre is a kerületek lakosságának számát sem Budán sem Pesten topográ­fiai tekintetek miatt, tökéletesen arányba hozni úgy sem lehet. c) És bátran kérdezhetjük, mire való volt egy eddig a második kerülethez tartozó városrészt, a Halászváros 1 alsó részét (mely lakói számát tekintve, a Krisztina­várostól elszakíttatni tervezett résznek majdnem megfelel) az első kerülethez csatolni, ha ezen annexiot 2 egy összetartozó városrész szétszakíttatásával kell pótolni? Hagyjuk meg inkább a második kerülettől elválasztani szándékolt részt régi beosztásában, és a Krisztinaváros is maradjon meg teljes épségében. d) Választási tekintetben is szükségtelen a szétválasztás, mert az első választó kerület eddig is kevesebb választóval bírt mint a második, most ujabban pedig, midőn a törvény a választási jog gyakorlatát az írás és olvasás ismeretéhez köti, az első kerület választóinak száma méginkább csökkenni fog, mert irás és olvasásban járat­lan egyén talán egy kerületben sincs annyi mint az elsőben. — De ha a jelenleg feltételezett differentia csakugyan léteznék is a választók számarányában, a vízi­városnak, a dunapart szabályozása s a Margitsziget melletti uj híd kiépítése követ­keztében történendő gyors és biztos emelkedése a külömbséget rövid idő alatt kipótolni fogja. Mig sem a Vár, sem a Tabán, sem a Krisztinaváros ilymérvű emelke­désre nem számíthat. e) Administrativ tekinteteket véve tudjuk, hogy itt nemcsak a rendszer és közegeire, hanem leginkább a nagy közönség érdekeire kell figyelemmel lenni, a Krisztinavárostól elszakíttatni ajánlott városrész lakóinak pedig határozottan érdeke ellen van, hogy a kerületi elöljáróságtól, melynek hivatalos helyiségein, árva, iskolai, adó, egészségi, tisztasági, ujonczozási, elszállásolási és egyébb rendőri ügyekben mindenkinek dolga van, oly távol legyenek. A kerületi elöljáróságnak a lelkészi hivatalokkal is a fennemlített ügyekben sokszor együttes működésük lévén, ha az elszakíttatni ajánlott városrész más kerületi elöljáróság is más lakossághoz tartozik, a lakosságnak hivatalos teendői kétségesen terhesekké válnának. f) De nem körülmény végre az is, hogy a Krisztinaváros lakóiban az össze­tartozás eszméje társadalmi és administrativ tekintetekben sok időtől fogva hatalma­san kifejlett és megszilárdult, úgy hogy ezen szétszakítást megnyugvás és megelége­déssel alig nézhetné s egy erkölcsi érzeten alapuló összetartozási eszméjéről csak a körülmények legégetőbb követelményeinek befolyása alatt tudna lemondani. — Ezen oknál fogva Pest—Józsefváros szétdaraboltatása a 34-es bizottmányban is elejtetett; ha ez Pesten nyomós ok volt, akkor nálunk is bizonyára tekintetbe veendő. Ismételve kérjük tehát a tisztelt közgyűlési, miszerint a 34-es szervező bizottság­nak Buda Krisztinaváros szétdaraboltatását czélzó javaslatát elejteni méltóztassék. Budán 1873. évi Marczius hó 6-án. Buda Krisztinaváros lakosai (300 aláírás) PL. Pest—Buda—Óbuda egyesítésére vonatkozó bizottsági iratok. Magyar eredeti. 1. A Halászváros a Vízivárosnak a déli, a Lánchíd környékére eső része volt. 2. Elcsatolást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom