Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

a nekik kijáró hódolatot, tiszteletet és engedelmességet, ami őket mint igaz polgáro­kat az isteni, a természetes és az írott jog alapján megilleti, de amit a lelkiismeret, becsület és méltányosság szerint is megtartani kötelességem, hűségesen teljesítem. Hasonlóképpen ha valami olyat hallok, ami a tanács ellen irányulna, azt azonnal bejelentem, hogy a jó ügy megvédessék és a baj megelőztessék. A tanács ellen tisz­tességtelen, becsületbe vágó vagy gúnyolódó tettekkel, gáncsoskodásokkal vagy plety­kákkal semmi módon és a legcsekélyebb mértékben sem vétkezem, sem azt nem engedem meg, hogy mások ilyesmit cselekedjenek. Őrizkedem lázadást szító ellen­szegülésektől és tiltott összejövetelektől. Becsületes, békés és bűntelen életmódot folytatok. A szomszédaimmal is nyugalomban élek, nekik bosszúságot nem okozok, a tanács parancsaival nem szegülök szembe, azokat nem vetem meg, hanem iránta, mint fölém rendelt felsőbbség iránt, mindenkor és mindenben engedelmességet tanúsí­tok. Polgári terheimet készségesen viselem és mindenben a város hasznát szolgálom és tartom szem előtt. Engedelmesen alávetem magam a városi statútumoknak, 2 szabadságoknak és jogoknak, és ezeket ott, ahol szükséges, magam is erőim szerint megóvni segítek. Végül pedig mindenben és mindenkoron úgy viselkedem és úgy akarok élni, amint az hűséges és engedelmes polgárhoz való és illendő. Isten engem úgy segéljen. PL. Tanácsülési jegyzőkönyv 1720—1722. 158—159. 1. Német eredeti. 44. A pesti tanács határozata a szószóló megbüntetéséről, amiért magyar jegyzőt követelt 1729. április 29. Mivel ő, Chenu Antal, az elmúlt Szent György-napon azután, hogy a városbíró már lemondott tisztségéről, a megnevezettek nevében előadta, hogy a jegyző úrnak is le kell mondania jegyzői tisztéről, mert ők magyar jegyzőt akarnak, mivel azon­ban az ott megnevezettek, akik többségükben jelen voltak, a tanács által megvizs­gáltatván és egyenként kihallgattatván, egyhangúan azt vallották, hogy ők Chenunak a legcsekélyebb mértékben sem adtak megbízatást vagy mandátumot arra, hogy bármit is javasoljon, ennek folytán Chenu az országos törvények értelmében nyelv­váltság büntetésében elítélendő lenne, mert felhatalmazás nélkül ügyködött, mind­azonáltal ezt a büntetést bírói ítélettől függő büntetéssel úgy változtatták meg, hogy Chenut kizárják a kinevezettek sorából. PL. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1725—1729. 234. old. Német eredeti. 2. Szabályzatoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom