Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)
BEVEZETÉS
Mind ma, mind a múlt éjjel legborzasztóbb volt az, hogy sok ház előtt kellett elmenni, melynek kapuján a szinte boltozatjáig emelkedett víz miatt beevezni nem lehetett, s az épület hátulsó részéből harsogó kiáltásokat kellett hallani, a nélkül, hogy a szerencsétleneken segítni lehessen. Az üllői-útra menve, s onnan balra a serfőző-utczán 14 be, a József-várost majdnem egészen letarolva találtam, még sokakat láttunk veszély s utolsó inség közt küszködve, s megmentetteket a Ludoviceumhoz 15 több ízben vittünk. Ezen gyászos másfél napunk számtalan, lelket rázó jelenetei közül, sohasem fogok egyet, mi a prater-utczában történt, elfelejteni. Egy leroskadt fedél lebegett pár törékeny fán megakadva a legalább másfél ölös víz felett, s e minden pillanatban lezuhanandó fedél tetején mintegy harmincz kétségbeesett volt; s ezekhez néhány ölnyire egy emeletes háznak első fala még állott, s azon első falhoz egy fatornácz volt ragasztva, mely minden perczben roskadni készült harmincz személynél többől álló terhe alatt. Hajómra harmincznál több alig fért. Mit tenni, kiken segítni előbb? Mindkét helyről az asszonyokat csecsemőikkel, gyermekeket s Öregeket összeszedtem. Midőn ezekkel sietve el akartam evezni, mentől előbb visszatérendő, terhe alatt mélyebbre sülyedt hajóm megakadt azon kertbe, mely felett üresen a ház udvarára bementünk; tovább kellett félóránál kínlódnunk, s szüntelen a bizonyos veszélyben lebegők kiáltásai közt; hallván és látván a halál félelmével küzdők verejtékző gyötrelmét; végre mi is verejtékezve, hajónkat kiszabadítottuk; szerencsére, utunkban egy hajót találtunk, mely kérésemre a hátramaradottak szabadítására sietett. A pusztulás mindezen rémítő óráiban sok becsületes ember volt, ki fáradságot s veszélyt nem kerülve, az embereket megmentette, de sok gonoszlekű is találkozott, ki a kétségbeesők esdekléseire nem hallgatva, alacsony kapzsiságának hódolt, s csak roppant fizetésért segített a tehetősebbeken, valamint találkoztak számos zsiványok, kik deszka s egyébb töredékekből talpakat alkotván össze, a szerencsétlenek vagyonkáit elrablották. — A rokkant katonák épületében 10 sok ezer ember kapott menekvőhelyet, a vármegye háza s a ferencziek kolostora is tömve volt. Páter Albach szobájában, mint mondták, egy egész leány nevelőintézet tanyázott. Ezen helyeken kívül csak a szerviták háza, a József-, és nagy-piacznak 17 egy része maradt szárazon. A viz dél óta szemlátomást szállott, s estig már néhány lábnyival apadott. A belvárosban azonban most kezdtek az épületek inkább hasadozni és roskadni. Mint a pinczékben a víz fogyott, úgy növekedett sok pincze s épület sülyedése s repedezése. — A városi tanács részéről kevés munkásság fejlett ki. Előkészület majd mi sem volt, a nagy árvíz alatt csaknem minden tanácsbeli egy-egy hajót tartott udvarán, de dolgozva keveset lehetett látni; most pedig tehetetlen lágysággal viselik magukat. Havason és Tretteren kívül, — kik jól forgolódtak s forgolódnak, — még tán egy 14. A mai VIII., József körút. 15. A mai VIII., Kun Béla téren. 16. A mai V., Városház u. 9—11. sz. alatt a Fővárosi Tanács VB épülete. 17. A József-piac a mai V., József nádor tér; a Nagypiac a mai V., Engels tér.
