Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

bal szárnya hátrább van helyezve, mivel a közeli polgári házak meg a Fő utca a kívánt szabályosság útjában állt. A tágas udvar közepén áll az egykori Zichy-kastély, mindkét oldalán dór oszlopokon nyugvó erkélyekkel. A szabálytalan négyszöget képező emeletes részek legnagyobbrészt újabbkori alkotások, melyek eltérő formái bizonyítják, hogy az egyre bővülő üzleti élet mértékében különböző években épültek. Tulajdonképpeni rendeltetésén kívül a cs. és kir. Egyenruházati Gazdasági Bizottmány valami pompás jótékony jelenségnek tekinthető mind a két főváros, mind Óbuda szempontjából. Sokoldalú szükségletei lehetőséget nyújtanak a gyárosoknak és kereskedőknek arra, hogy áruiknak és készítményeiknek piacot találjanak; a kézműiparosok is állandó foglalkoztatottságot lelnek ott, ha a kedvezőtlen viszonyok hátráltatják őket polgári keresetükben; és végül ez az intézmény a szenvedő szegénység számára bőkezű menedékhely, ahol szegény özvegyek és árvák, vagy más, durva napszámmunkára nem való és ahhoz nem szokott családok a vászonfehérnemű készítés előmunkálataival legalábbis részben megélhetést tudnak találni. Egészében ez az odaáramlás a városoknak nagyon üdvös, mert ezzel sok pénz kerül forgalomba. A magánházak közül az új Községterem

6 tekintélyes terjedelmű és díszes berendezésű kitűnő szórakozóhely. Több zsidó házat külső csillogás és ízlés emel ki a többiek közül, de mint pompás újdonság, az új zsinagóga

7 érdemel említést. A mai zsidók templomaik számát illetően — igen rendjénvalóan — lényegesen különböznek őseik elvétől; mert amíg az öreg héberek, mint az egyistenhit hívei, nem akartak több istentiszteleti helyet megtűrni, és vallási gyakorlataik meg hazaszeretetük egyesülési pontját Jeruzsálemben, ottani nemzeti szentélyükben találták meg, manapság már minden, néhány száz lelket számláló községben lehet látni zsinagógákat. Az Osztrák Monarchiában fellelhető valamennyi ilyenfajta vallási ház között vitathatatlanul ez az itt egészen frissen felépített zsinagóga viszi el a pálmát, amit nem vitathatnak el tőle sem a szép temesvári zsidótemplom, még kevésbé a régi prágai zsinagógák. Talán csak egyedül az amszterdami zsidó hitközség pazar épülete homályosíthatja el némiképpen. Schams F.: Vollständige Beschreibung der königl. freyen Haupt Stadt Ofen... (Buda szabad királyi főváros teljes leírása...). Buda 1822. 635—646. 1. 6. A községháza, a mai III., Fő tér 3. sz. alatti III., kerületi Tanács épülete helyén. 7. A mai III., Lajos u. 163. sz. alatt.