Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)
BEVEZETÉS
guk szerint. Mindezeket a háztömböket sok öl magas, jó állapotban megmaradt várfalak övezik, melyek délnyugati bástyái csak a közszórakozást szolgálják. Ezeket, úgy ahogy most állanak, csak az utolsó, 1686-os hódítás után, gróf Regal tábornok alatt építették, habár különböző időközökben. A mai Bécsi kapu nevét I. Ferdinánd óta viseli. A korábbi évszázadokban Zsidó kapu volt a neve, és az írók különféle véleménye szerint hívták Szent János kapunak is, a még ma is ott álló Szent János templom 4 után. A most kívülről rajta látható felirat szerint VI. Károly császár építtette újjá. E kapu belső bejáratának boltozata alatt a babonás középkor egy állítólag Toldy néven Korvin Mátyás alatt Nógrád megyében élt óriása erejéhez mért szerszámainak ott függő maradványai a korábbi években még számosabbak voltak. Ma már csak egy csomó vasgolyóból állanak, melyek vaslánccal felerősítve függenek a falon, s közöttük egy vasveretű fabot fekszik. A Fehérvári kaput, 5 a nyugati oldalon a főőrség mellett, először Posztumusz László építtette 1442-ben. 1723-ban tűzvész és a lőportorony felrobbanása következtében összedőlt. Amint a történelemből tudjuk, gróf Heimich von Daun tábornok VI. Károly parancsára építtette újjá. Külső oldalán ott áll az ország és a város címere, egy ma már részben olvashatatlan felirattal. Vele szemben van a Vízi kapu, 6 melyet egykor Konstantinápolyi vagy Bizánci kapunak is neveztek. Itt hajtották végre a törökök a legutolsó ostrom alatt legtöbb és legfontosabb kitöréseiket. Járművel a felhajtás itt nagyon nehézkes, ezért jelenleg kevéssé használják. A Palota vagy Új kaput II. József császár törette át 1782-ben, hogy megkönnyítse és kényelmesebbé tegye a két város közlekedését. A Vízi kaputól a Fehérvári kapuig, körülbelül a főőrség hátában, azelőtt fal húzódott várárokkal, mintegy a palotakörzet és a város elválasztásaként. A mai Bécsi utca 7 neve valamikor Zsidó utca volt, mivel a Budán székelő királyok idején nagyobbára zsidók lakták. A Fortuna utcát azelőtt Mészáros utcának, az Országház utcát Sütő utcának hívták. Régmúlt idők érdekes emlékének tekintjük még azokat a hatalmas és kiterjedt, részben vízzel töltött sziklabemélyedéseket Zuber sütőmester házában a Bécsi kapu mellett, és az Aigner-féle házban a Dísz téren 8 . Valószínűleg a rómaiaknak lehetett itt jelentős kőfejtője, honnan a követ alkalmilag szarkofágok, oltárok, mérföldkövek és más hasonló dolgokhoz használták fel, keménységük és tartósságuk miatt. Ugyanis mindenfajta régiség, amit ezen a környéken kiásnak és múzeumokban őriznek, kivétel nélkül ugyanilyen kőből van, mint amit a várhegy a pincék feltárásakor szolgáltat, nevezetesen szemcsés mészkőből, ami teljesen megegyezik az ősmésszel. Scharm F.: Vollständige Beschreibung der königl. freyen Haupt Stadt Ofen... (Buda szabad királyi főváros teljes leírása...) Buda 1822., 101—107. 1. 4. Téves adat, a Bécsi kapu közelében a Mária Magdolna- (volt Helyőrségi) templom állt. 5. A mai I., Palota út és Dísz tér torkolata. 6. A mai I., Dísz tér 1. és 18. sz. épületek sarkai között állt, 1893-ban lebontották. 7. A mai I., Táncsics Mihály utca. 8. A mai I., Országház u. 17, illetve. Dísztér 10. alatt.
