Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

tételre,és segítségre kirendelni, adókat és gyűjteményeket, mellyek az ország törvényeivel megegyeznek, és a többi királyi városokban is elfogadtattak és bevétettek, azokra kivetni, és az ország törvényeivel nem ellenkező városhivatali szabályokat, (municipalis statútumokat) magok között készíteni az itteni végrendelés, és örökösök nélkül meghalt lakosok hagyományát sajátjává tenni, és az országból kimenendő vagyonbul a kiviteldíjt megvenni, a törvényhatóságot, vagy nyilvános hatalmat a város körében, politikai, polgári, és vétségi esetekben, és történetekben gyakorolni; mindenütt, és minden vétket megvizsgálni, a vétkeseket feltartóztatni, és őket vétkük súlyához képest megbüntetni; — végre joga van a nyilvános törvényhatóságnak jegyeit, és biliegeit meghatározni, s felállítani; nem különben a városi törvényhatóság alá tartoznak ezen városnak minden polgárai, és lakosai, valamint azok is, kik itt művészetet, mesterséget, vagy kereskedést űznek, a nemes vagy nemtelen birtokosai valamelly polgári fundusnak, különösen pedig a ráczok, és zsidók, kik csak mint oltalmazottak vétethetnek fel, és a nyilvános közönséges terheken kívül minden kerületökben (districtusokban) származott polgári, és fenyítő, személyt, vagy cselekvést illető perügyekben (kivévén a törvények által szabadalmazott eseteket) a városi törvényhatóság, és annak ítélete alá vetve legyenek, azon megjegyzéssel; hogy senki, a ki nem igazán római keresztény vallású, bár milly ürügy alatt se vétethessék fel polgárnak, ezen kívül Pest város polgárainak, jövevényeinek, vagy vendégeinek, s lakosinak jogok vagyon városbírót, vagy polgármestert, minden két esztendőben, meghatározott napon, tisztújítás alkalmával, az arra kirendelt királyi biztos jelenlétében, a többi királyi városokban divatozó szokás szerint szabadon választani, és pedig olly módon, hogy a bíró, vagy polgármester által összehívott polgári választottság a városi tanácsháznál, minekutána a bíró vagy polgármester letette előbbeni hivatalát, a polgárok egyes szavazatainak többsége szerint, mint már érintetett, királyi biztosunk úgy szinte szószóló, és esküdt jegyző jelenlétében a volt bírót, vagy polgármestert hivatalában megerősítse, vagy pedig a várostanács tagjai közül újat válaszszon, és a város templomában az oltár előtt megesküdtethesse. Továbbá joga van a tizenkét tanácsnokból álló várostanácsnak, valamelly tanácsnok halála után, helyébe más alkalmatos tagot választani, tekintetbe vévén annak erkölcsét, és értelmét, valamint a tanács jogai ellen vétkező tanácsnokot hivatalától ideiglen felfüggeszteni, polgári szolgálatokat osztogatni, a város jövedelmére felügyelni, és a számvevő tiszttől a tartozó számadást megkívánni. a közönség előre tudta nélkül, annak vagy kárára történendő felszabadítását, vagy a köz terhek aluli kivételét mind a városban, mind kívüle lévő házaknak, és földeknek tilalmasnak tekinteni kell, sőt azt intézzük nyilván kifejezve, hogy azon esetben, ha ingatlan javak örökség neve, vagy akármelly más törvényczím alatt a templomra, vagy valamelly külső személyre háromlanának, az Örökös, ha egy év és nap alatt polgári jogban, szabadságban, és kedvezésekbén lévő részességét ki nem eszközlené, tartozzék azokat valódi polgároknak eladni, ellen esetben pedig szabadságában álland a város tanácsnak, a tulajdonost, jószága becsárát kifizetvén, ingatlan birtokától elmozdítani; hogy azonban a municipalis

6 törvények folyama fentartassék, és a polgári törvényhatóság, vagy nyilvános hatalom 6. Helyhatósági.