Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

e czélokra felvett nagyszámú adósságokkal terheltetik; legújabban pedig egy, az eddigi összes adósságait felülhaladó kölcsönre van szorulva. Ha a két város egyesittetik, a pénztárak és jövedelmek nem maradhatnak különválasztva, és a közös pénztárból Buda szintén ugy követelheti szükségleteinek kielégítését mint Pest, Buda nem fogja segíteni Pestet, tehát Pestnek kell segíteni Budát, és hogy ujabb terhek elviselésére is képes-e Pest már jelenleg: nagy kérdés. Igaz, hogy akkor, ha az összetartozóság és közösség érdeke az egyesítés után rögtön annyira felébredne, hogy a két város egyesült közönsége különbség nélkül a Duna jobb és bal partjára a legszükségesebbeket és leghasznosabbakat minden féltékenység félretételével felkarolja; ha a particularismus szelleme mind a két város polgárainak kedélyében egyszerre, mintegy varázserővel kialudnék, a pénzügy nem lenne akadály az egyesítés előtt; de azt, hogy a solidaritás érzete a két város polgárait ily rögtön megszállaná, remélni nem lehet; ha pedig ez nem remélhető, akkor egyebet várni nem lehet, mint azt, hogy Pest ereje megoszlanék és saját kifejlődésének czéljaitól legalább egy, talán nagy részben elvonatnék. — — — Mindezeken kivül az egyesítésnek, mielőtt mint tény törvénybe iktatható volna, van egy előzménye, mely sem a törvényhozástól, sem a közigazgatási eljárástól nem függ; nevezetesen: Mind addig, mig a két város polgárainak magán viszonyai, a kölcsönös érintkezés terén, kereskedelmi, ipar és socialis tekintetben annyira össze nem fűződnek, hogy a budai Pesten, és viszont a pesti Budán magát honosnak érezni nem fogja, az egyesítés bár törvény és közigazgatás utján végrehajtatnék is, csak papíron fog maradni; a viszonyoknak ezen összefüződése pedig függ a két város közötti közlekedésnek szaporitásától és könnyítésétől. Csak akkor, ha a czélba vett három hidon a közlekedés díjmentessé tétetik, fog megindulni az életnek azon munkája, mely megszoktatja a két város polgárait, hogy egymást ugyanazon község tagjainak tekintsék. Mivel tehát az egyesítés kérdése egészen különböző természetű a rendezéstől; mivel amannak megoldása oly előzményektől függ, melyek előbb közigazgatási uton hozandók tisztába; mivel a törvénybe abstract elveket iktatni sem nem czélszerü, sem nem tanácsos; mivel végre a törvényhozás kezeit oly tárgyakban, melyeknek mikénti eldöntése még ennek utána kivilágosítandó tényektől függ, előre meg nem kötheti, nézetem az: hogy a két város egyesítésének kérdése a rendezés kérdésétől teljesen elválasztassék és a törvény szövegéből az egyesítésnek már előre elvben kimondása kihagyassék. Kelt Pesten, 1871. évi martius 18-án Szentkirályi PL. Pest—Buda—Óbuda egyesítésére vonatkozó bizottsági iratok. Magyar eredeti.