Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

A budai közgyűlés felirata 1870. június 23. Mélyen tisztelt képviselőház! A törvényhatóságok rendezése tárgyában a mélyen tisztelt képviselőház elé terjesztett miniszteri törvényjavaslatot, Buda sz. k. főváros közönsége is, mikép más számos törvényhatóságok, az ügy nagy fontosságához mért feszült figyelemmel s behatóan átvizsgálta, s abban egyrészről sok üdvös és célszerű intézkedéseket talált, de másrészről talált oly elveket, irányzatot és szabályokat is, melyeket az önkormányzat fogalmával, jogos és méltányos igényeivel összeférhetőknek nem tart. Mi Buda főváros közönsége a törvényhatóságok rendezésére nézve azon alapelvből indultunk ki, hogy míg egyrészről az önkormányzat illetékes jogait féltékenyen megőrizni és védni soha meg nem szűnünk, de másrészről szem előtt tartva a haladó kor és míveltség kívánalmait s a megváltozott állami viszonyokat, élénken óhajtjuk, hogy a törvényhatóságok életerős és üdves intézménye, nélkülözhetetlen lét alapjainak megtartása mellett, az újkori alkotmányos szervezet és parlamenti kormányzás jogos igényeihez idomittassék avégett, hogy az itt ott reá tapadt salaktól megtisztulván, továbbra is megifjúlt erővel folytathassa a nemzetre és kormányra nézve egyiránt áldásos befolyását. Ezen elvnél fogva, mindazt, mi az önkormányzat létalapjaiba ütközik, el nem fogadhatjuk, viszont mindazt, mi azokkal összefér, élénken óhajtjuk, s ezen szempont szerint járunk, a ministeri törvényjavaslat jelen megbirálásánál is, annak csak a kifogás alá eső legfontosabb szabványaira szorítkozva. Legelőbb is azon meggyőződésünket nyilvánítjuk, miszerint nemcsak célszerűbb, sőt múlhatatlanul szükséges volna, hogy a kir. városokra nézve egy külön, úgyszintén a megyékre s más hasonnemű törvényhatóságokra nézve is külön törvényczikk alkottassék. Mulhatlannak tartjuk ezen elkülönítést, mert a város és megye közt lényeges külömbség létezik mind eredetök, mind történelmi multjok miatt. A város egyetlen tömör községből, a megye több községek öszvegéből áll; a városban a polgári, a megyében a földbirtokos és földmíves elem túlnyomó; a város majdnem kizárólag az ipar, kereskedés, tudomány és művészet, a megye főleg a gazdászat érdekeit képviseli; a városban kisebb terjedelménél s aránylag nagyobb miveltségénél fogva könnyebben, a megyében nagy területe és a sokfelé ágazó, nemzetiségi, vallási s más érdekek és rangkülömbözet miatt, nehezebben és különböző eszközökkel elérhető a jó közigazgatás. Végre valamint helyeslendő, hogy a ministerium a községekre nézve külön törvényjavaslatot készített, úgy eléggé indokolt, hogy a királyi városokra nézve is egy külön törvényczikk alkottassék, követve az 1848. törvényhozás példáját is, mely a megyék és városok rendezését külön külön törvényczikkben kezdeményezte. Legkomolyabb aggodalmunk és lényeges észrevételünk van a miniszteri törvény-