Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

kérdése végleges megoldást nem nyer, és hogy addig is sem Buda városa, sem a koronamezőváros érdekei ne szenvedjenek, az átmeneti időszakra a már többször megnevezett mezőváros és Buda szabad királyi város között fennálló igazgatási viszonyokat és a követendő közigazgatási formákat illetően az alábbi rendelkezéseket hozzam: A) Ami a területet illeti, ezt — az Óbuda koronamezővárosba beékelődött kicsiny Kising puszta kivételével, melyet a koronauradalom egészen elkülönítve igazgat, és amely továbbra is Pest vármegye fennhatósága és igazgatása alatt marad —, az Óbuda koronamezőváros név alatti terület többi része képezi, mely a Pest megye közigazgatásából ezennel kiválik, és a koronauradalmi jogok és kiváltságok ünnepélyes fenntartásával, a közelebbről még megjelölendő változtatásokkal Buda városának ugyanolyan formában rendeltetik alá, amilyen kapcsolatban ez ideig Pest vármegyével állott. B) A közadókra vonatkozóan úgy rendelkezem, hogy ezeket a kiadott és Nagyságoddal már közölt 1849/50. évi adóprovizórium értelmében ugyanolyan mérték szerint kell felosztani, mint amely már az elmúlt évben is az adók felosztásául szolgált. E közadókon kívül az óbudai lakosoknak méltányos mértékben viselniök kell még azokat a kiadásokat is, melyek Buda városára a hivatali személyzetnek a koronamezőváros ideiglenes bekebelezése folytán szükségessé váló növeléséből származnak. C) Az árvaszéki hivatalt illetően a gyámpénztár egyelőre a község által választott árvaszéki gondnokok kezelésében hagyatik. Ennek felügyelete viszont ezennel Buda város tanácsára ruháztatik át. D) A telekkönyvet és betáblázásokat illetően. A vitathatatlanul óbudai telkek telekkönyvi átírásait a jövőben Buda város telekkönyvi hivatalában kell végezni, — E) A polgári és büntetőeljárásokat illetően úgy rendelkezem, hogy mindaddig, amíg a legmagasabb helyen már jóváhagyott ideiglenes törvényszékek működésüket itt is megkezdik, polgári peres ügyekben a törvénykezést úgy, mint eddig, első fokon a meglevő óbudai bíróság lássa el, ahonnan a fellebbezések a budai városi bíróság, mint ezekben az ügyekben másodfokon eljáró bíróság elé kerülnek. A büntetőbíráskodást viszont az Óbudán előforduló bűnügyekben is a budai városi bíróságnak kell első fokon gyakorolnia. F) Egyelőre minden óbudai céhet jelenlegi állapotában kell meghagyni. Mindeme rendelkezések 1850. január 1-től lépjenek életbe. Egyébként mivel Óbuda fenti, Budához történt csatolása folytán e hatóság hivatali ügyei jelentősen meg fognak növekedni, így indíttatva érzem magam, hogy — nehogy az ügymenet megakadjon, és hogy Óbuda község érdekei megfelelően képviselve legyenek — a budai városi tanácsot két tanácsosi hellyel szaporítsam. E helyekre kinevezem Fekete Károly óbudai kamarai adóbeszedési pénztárellenőrt és Wilhelm Greifeneg eddigi óbudai főjegyzőt, ideiglenes városkapitánynak — Célirányosan felhívom még a figyelmet a gyakran megnevezett koronamezőváros gazdasági ügyeire, és felszólítom Önt, hogy nekem mind ebben a vonatkozásban, mind a nem-peres ügyekben bevezetendő eljárást illetően is, mint pl. örökségi tárgya-