Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

építessenek fel közköltségen, melyek törlesztés utján bizonyos idő múlva lakosának tulajdonába átmennek. Az építés költségeinek előlegezése végett már a magas kormányhoz folyamodtunk, a háztelkek átengedését pedig ezennel a Tekintetes városi hatoságtól kérelmezzük. — Minthogy azonban az ajtón álló rideg évszak a baj rögtöni orvoslását sürgeti, a népgyűlés tovább elhatározta a tek[in]t]e]tes városi hatóságot megkérni, miszerint működjék oda, hogy addig is — míg a munkáslakok elkészítve leendnének, néhány katonalaktanyát a szűkölködők számára átengedtessenek. Midőn jelenleg ezen határozatokat tiszteletteljesen kérelemként a városi hatóság elé terjesztjük, bizalommal fordulunk hozzá, kecsegtetve azon remény által, hogy a városatyák által figyelemre méltattattni fog és a kifejtett óhajokat figyelembe veendik.

1 A Tekintetes városi hatóságnak Pesten, September 8-án 1869 alázatos szolgája a népgyűlési bizottmány nevében Pohl József elnök. PL. Tanácsi iratok. V. 396/1869. Magyar eredeti. 155. A házak száma, lakottsága és a lakásviszonyok Pesten 1870-ben a népszámlálás adatai alapján Pestvárosában a beltelkeken 27 tér, 290 utcza és ezeken 4473 ház van. — — — Pesten egy házban átlag 38 személy lakik; míg azonban a kültelkeken csak 19, Kőbányán csak 22 személy jut egy-egy házra, a József- és Ferenczvárosban jut 29, a Belvárosban már 41, Terézvárosban 54 sőt a Lipótvárosban 61. 1. Az 1869. szeptember 14—15-i pesti közgyűlés bizottságot küldött ki a lakásínség megoldására. A bizottság 1869. szeptember 30-án kelt jelentésében a következő javaslatokat terjesztette a közgyűlés elé: 1. A város 100 000 frt. befektetéssel maga építtessen, a város tulajdonában maradó munkásházakat. Ezek bérének meghatározásakor csak a befektetett tőke törlesztését és csekély kezelési költséget vegyenek figyelembe. 2. Addig, míg a munkáslakások elkészülnek, a szűkölködőket helyezzék el a katonai laktanyákba. (Uo.)