Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

mint a kinek 14 évi orvosi gyakorlata alatt elég módja volt a fővárosi ivó vizeknek a közegészség rovására évről évre növekedő romlását, s annak káros eredményeit figyelemmel kisérni, szinte e tárgyra fordítani a tekintetes tanács figyelmét. Egyik jó hirben állo tudományos intézetünk a természettudományi társulat a múltév november 13-ki gyűlésében a fővárosi kutaknak számos vegybontásai után szükségesnek látta sürgetőleg felkérni a várost, miután az ivó vizek az egészségre nézve nagyon ártalmas soknak találtattak, hogy vizvezetés által hárítsa el a veszélyt, melly a rosz ivó viz használata által a város lakosságát fenyegeti. A viz tele van eltisztatlanitó s az egészségnek ártalmas anyagokkal; Avagy kikerülheti-e valakinek figyelmét, hogy lakházaink szük udvarain a kút oly közel szomszédságában van az emésztőgödörnek — trágyadombnak — csatornáknak, hogy ezeknek vagy egyikéből vagy másikából, vagy talán mindenikéből szivároghatnak bele az egészségnek ártalmas megrothadt állati és növényi anyagok. Az ember táplálék egyik legfontossabb elemének a viznek ezen romlottsága oka leginkább annak, hogy a nagyobb városok lakói erőtelenebbek, több betegségnek vannak alávetve, és nem érnek oly magos emberkort milyet a tiszta vizet élvező falusi lakosok. Pestvárosa ezt a jó ivó viz hiányából a közegészségre háromlo veszélyt, csak egy jól rendezett vizvezetéssel háríthatja el. Azonban a vizvezetésnek azon kivűl, hogy a várost tiszta jó ivó vizzel látja el a közegészségre, még más módon is van, még pedig jelentékeny befolyása. segítségével a házaknál gyűlő tisztátalanságokat naponkint a csatornákba lehetne hajtani, megmentené a lakokat s egyes város részeket attól a dőgleletes kigőzőlgéstől, mely itt ott egy egy utczát majd nem járhatatlanná, s egyes házakat csak nem lakhatatlanokká s minden esetre igen egészségtelenekké tesznek. A főváros utczáit az alkalmatlan és egészségtelen porfellegtől, s nyárban a tikkasztó forróságtól megmentené. Csak egyetlen egy mód van, hogy legyen egy oly vizvezetés mely szükség esetén kivánt bőségben öntse vizét a főváros utczáira. Továbbá nem lehet emiitettlenül hagyni, a roppant előnyt melyet a kőzbátorság nyer ily vizvezetés által. Hánszor támadnak roppant égések, csak azért mert történetessen nem volt kézügyben viz, melyei a gyuladást kezdetben ellehetett volna fojtani. • És végezetre alig felszámitható az előny — mely az egyesekre külön külön s egyetemessen az egész városra gazdálkodási s ipari tekintetben háromlik. A viz mellyet most a Dunából a hely válogatása nélkül csatornák közeléből merítenek a puttonosok, s hordanak szét a városban hasonlíthatatlanul olcsóbban s tisztább minőségben fog nyújtatni a háztartásnak. Minden család csekélyebb kiadással több vizről fog rendelkezhetni, minek elmaradhatattlan eredménye a háztartásban általlánossan nagyobb tisztaság, s ennek ismét a közegészség gyarapítása leend. — A város pedig az utczáin minden irányban omló viz által majd nem minden pontján kedvező telepedési helyűi fog szolgálni a gyáripar különböző nemeinek — s igy a viz vezetés a város ipari kifejlődésének, s ezzel együtt jövendőbeli nagyságának alapját vetné meg. Európában csaknem minden főváros élvezi már a vizvezetés jótékonyságát, egyedül hazánk fővárosának kell még nélkülözni, és fogja még sokáig nélkülözni, ha közakarattal nem munkálunk rajta, hogy fővárosunkat e szégyenitő s mind