Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

törvényeihez, és azoknak szoros megtartását, pontos teljesítését nem sürgetné a jognak és igazságnak minden fegyverével. Az 1848-ki törvények alkotmányszerüleg lőnek alkotva, és alkotmány szerüleg e mai napig sincsenek eltörölve; Pest város közönsége tehát magát kötelezettnek érzi, azokat tisztelni, teljesen jogérvényeseknek tekinteni mindaddig, mig a nemzetes a koronás fejedelem egyesült akarata országgyülésileg azokban változtatást nem tesz. Pest város közönsége nem akarja hatósági jogait a törvény korlátain tul terjeszteni, ezt cselekedni pedig ha azon hatalmat, mely a nemzetet és a koronás fejedelmet együtt illeti, mint törvényhatóság akarná gyakorolni, az által, hogy a még jogilag fenálló s országgyülésileg meg nem szüntetett törvények ellen cselekednék. Kik azok, és vannak-e olyanok, kik a birodalom ellenségeivel szövetkezve az állam ellen vétkes merényleteket terveznek, azt Pest város közönsége nem tudhatja; Képviselő testülete tagjai között ilyenek nincsenek. Azon honfiak közül pedig, kik politikai multjok miatt még most is száműzve külföldön tartózkodnak, ha választott volna is valakit képviselő testülete tagjává, ezt kétségtelenül azon reményben tevé vala, hogy a magyar alkotmánynak visszaállítása megnyitja egyszersmind hazánk határait mindazoknak, kiket az idegen bíróságok által idegen törvény szerint hozott alkotmányellenes ítéletek kényszerítettek a távozásra. A közadót illetőleg éppen azért, mert köztörvényhatósági állásában nemcsak alkotmányos jogai de alkotmányos kötelességei is vannak, és éppen azért, mert Pest város közönsége mint köztörvényhatóság őre és kezelője azon jogoknak, miket az alkotmány a népnek biztosított, csak azt teheti, mit e részben a törvény enged és parancsol. — Alkotmányos országban az adónak minden nemei csak a nemzet beleegyezésével jogszerűek, Pest város közönsége tehát csak azon adónak jogszerűségében nyugodhatik meg, mit az országgyűlés megállapít, vagy elfogad. — A jelenlegi adónak mint országgyűlésen kívülinek jogosságát tehát elismernie a törvény tiltja. — Erő és hatalom ellen e hatóság fegyvere — igazság és törvény, — miket az erő és hatalom sérthet, vagy mellőzhet, de jogszerűleg meg nem semmisíthet. A törvénykezés visszaállítására nézve Pest város közönsége be akarja várni az országbírája, és illetőleg hétszemélyes tábla által teendő javaslatokat, mint ideiglenes intézkedéseket, főkép azért, hogy a törvénykezésre nézve egyformaság legyen a hazában, mit egyébként a törvényhatóságoknak sokban egymástól eltérő nézetei miatt elérni alig lehetne. De várakozását azon bizalom és kívánathoz köti, hogy az ország alkotmányos jogai a törvénykezésre nézve is a magán jogviszonyok megzavarása nélkül minél előbb vissza fog állítatni. Az 1848.-ki törvényeknek ujabb átvizsgálása s illetőleg módosítása e város hatóság nézete szerint az országgyűlésnek köréhez tartozik; de éppen azért törvényhatósági állásában egyoldalulag azoknak bár mily mellőzésében vagy megszegésében meg nem nyughatik. Azon törvényeket a jövő ország gyűlésén nem szükséges alkotni, mert már meg vannak alkotva, s jogilag fenállanak, czélszerű leend talán azokat ujan átvizsgálni, talán némely részben módosítani, s a mennyiben vagy nem elég határozott, vagy csak ideiglenes rendelkezést tartalmaznak, javítani is; de mind addig, míg ez nem történik, kötelessége azok fenálló rendeletéhez ragaszkodni; ismétli azonban itt is, hogy fegyvere nem erőszak, hanem igazság és törvény.