Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

Ezen számok elég híven visszatükrözik azon irányt, melyet foglalkozási viszonyaink fejlődése követett. A legelső helyet a bankok s biztosító-intézetek foglalják el. Pestnek jelenleg az itt székelő fiókokkal együtt 27 pénzintézete van, 1857-ben csak 4 volt. 1857-ben egyedül a kölcsönös jégbiztosító társulat székelt Pesten jelenleg azonban 9 biztosítási igazgatóság székel e városban, míg 17 idegennek fiókja van. A gyáripar nagy lendületéről tanúskodik a gépészek száma, s a malomiparosok számának jelentékeny emelkedése könnyen felismerhetővé teszi, hol keresendő Pest iparának súlypontja. A kőfaragók számának tekintélyes emelkedése a jelenleg nagy mérvet öltött építkezési kedvnek tulajdonítandó, s megjegyzendő még e pontnál, hogy azon esetben, ha az 1870-iki számlálás, mint az 1857-iki, ősszel foganatosíttatott volna, valamint több kőfaragó, úgy több téglavető, kőműves és napszámos is találtatott volna. Nyomdászatát tekintve, Pest jelenleg Európa nagyobb városai között a kiváló helyek egyikét foglalja el. A politikai központosítás szerfölött megnöveszté az államhivatalnokok számát, míg a városi hivatalnokok nagy emelkedése (1857-ben 140, jelenleg 396) a városi közigazgatás jelentékeny mérvben emelkedett szükségleteiről tanúskodik. Azon iparágak közt azonban, melyek aránylag kisebb számmal vannak képviselve, mint voltak 1857-ben, találunk: szabót, czipészt és pipere-ipart. — A népszámlálás adatai csak annyiban nyújtanak támpontot a városrészek iparos jellegének vizsgálására, amennyiben feltehető, hogy a foglalkozási ágak székhelye az illető egyének lakhelyével összeesik, a mi persze nem mindig áll, azonban általában mégis föltehető. A gyáriparnál ez alighanem a legritkábban következik be, miután a népszámlálás nem a gyártelepek székhelyét, hanem ezek helyett az azokban foglalkozók tartózkodási helyét vette figyelembe. Daczára ezen ellenvetéseknek, az idevágó népszámlálási eredményeknek elég érdekességet kell tulajdonítanunk. • az őstermeléssel foglalkozók összegéből a Józsefvárosra 25 %, a Ferenczvárosra 15 %, a kültelkekre 25 % esik; tehát ezen három városrész az őstermelők 65 %-át foglalja magában, s azoknak csupán 1/3 része lakik a többi öt városrészben. Azonban még ezen, a nevezett városrészekre nézve oly kicsinynek feltűnő hányad is inkább mondható nagynak, mint kicsinynek; mert a Bel- és Lipótváros kövezett talaján alig találhatnók az összes mezőgazdák 29 %-át, ha nem volnának itt fölvéve azon földbirtokosok is, kik a telet a fővárosban töltik, míg gazdaságukat az ország különböző részén folytatják. Az iparosok közül egy hatodrész a Bel- és Lipótvárosban lakik, négy tizedrésznek székhelye a Terézváros, míg a Józsefvárosban azoknak csupán egy negyede, a Ferenczvárosban pedig egy tizedrésze lakik. A szabók, aranyművesek és festőknek (a szobafestőket, mázolókat és fényezőket is ideértve), több mint felerésze, az ácsoknak majdnem fele a Terézvárosban lakik, a mészárosok ellenben e városrészben ritkábban vannak képviselve. Az eledel-ipar közül a sütők és vendéglősök (a kávésokkal és pinczérekkel együtt) aránylag nagy számmal laknak a Bel- és Lipótvárosban; (e városrészekben az utóbbiaknak két harmadrésze lakik); a mészárosok otthonja úgylátszik a József- és Ferenczváros, a molnároké a Ferenczváros és a kültelkek,