Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

E fényes eredmény természetesen arra ösztönözte a tőkepénzeseket, hogy pénzüket e nyereséggel járó iparágba fektessék. Most tehát egymásután gyorsan keletkezett, illetőleg részvényvállalattá lett: 1862- ben a Haggenmacher Henrik gőzmalma Pesten, 1863- ban a Pannónia gőzmalmi részvény-társaság Pesten, 1863- ban a Budapesti „ „ „ Pesten, 1864- ben a Budai gyártelep Budán, 1865- ben a Concordia gőzmalmi részvény-társaság Pesten, 1867-ben a Victoria „ „ „ Pesten, 1867-ben a Blum-féle „ „ „ Budán, 1867-ben az Árpád „ „ „ Pesten, 1867-ben a Luiza „ „ » Budán, 1867- ben a Király „ „ » Budán, 1868- ban az Erzsébet „ „ „ Pesten, 1869- ben a molnárok s sütők „ „ „ Pesten, úgy, hogy 1870-ben magában a fővárosban — mint az már kamaránknak 1870/72-dik évi üzleti jelentésében kimutattatott — 14 gőzmalom állt fenn 7,410 effectiv lóerőre menő géperővel, 87 pár koptató és 465 pár őrlőkő, 64 nagy és 104 kis hengerlábbal, kerek számban 3000 munkással és 10 1/2 millió mázsa évi feldolgozási képességgel. A liszttermelés ilyen arányú növekedése mellett, melyre az 1867- és 1868-dik évi felette bő termés még újabb ösztönt adott, természetesen igen heves versenyt vont maga után, mely 1869-ben szükségkép visszahatást idézett elő, a mennyiben az darusításnak, a kivitel számára megnyitott különféle utak daczára, határt szabtak a világpiacz árai, melyek mellett a csekély mennyiségű és megdrágult gabona feldolgozása többé nem járt haszonnal. Ilyen körülmények között a malmok vagy megszorították vagy teljesen beszüntették az őrlést, míg némelyek tetemes veszteséggel dolgoztak. Egy másik nagy baj azon körülményben rejlett, hogy az őrlés uj módjának vezetésére nem voltak kellő számmal technikailag képzett és iskolázott igazgatóink, milyeneket külföldön sem igen lehetett találni. A felsorolt kedvezőtlen viszonyok, pénzhiánynyal és elemi csapásokkal párosulva, arra kényszerítették a budapesti Unió gőzmalmot, a Király-gőzmalmot és a gyártelepet, hogy a termelést teljesen beszüntessék. 1875 végén tehát a fővárosban már csak 11 gőzmalom működött 10.960,000 frt tőkével, mely részint részvények, részint pedig elsőbbségi kötvények kibocsátása útján szereztetett, valamivel több mint 7050 effectiv lóerejű gépekkel és körülbelől 9 millió mázsa termelési képességgel. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése ... a budapesti kamarai kerület kézmű és gyáriparáról az 1870—1875-iki években. Bp. 1877. 158—161,164—165., 170—172., 196—198., 277—281. 1.