Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

a kereskedelmi forgalom általában erkölcsösebb alapra, némi biztosságra és megbízhatóságra legyen fektethető, szabályozni kell az alkusz-ügyet,

1 mely közfelfogás szerint a kereskedelemnek első levezető csatornája. Ha az eddig teljesen rendezetlen alkusz-ügy rendezve és szabályozva lesz, akkor általában egyengetve lesz a tisztes forgalom útja is. 4. Ki nem érezte már régen sürgős szükségét annak, hogy Pestváros kereskedelmi forgalma statisztikailag is feldolgoztassék? Csak fájdalmas, sőt szégyenletes lehet reánk nézve, hogy az összes kimagasló kereskedővárosok között nemleges kivételt képezünk, a mennyiben jelentékeny üzleti piaczunk forgalmának legcsekélyebb áttekintését is nélkülözzük! Nincs kimutatásunk sem a forgalom kiterjedéséről, sem tartalmáról, sem az áruk fajáról, sem azoknak köztudomásra hozandó (értékéről) áráról. A Pesti Lloyd feladata kell hogy legyen, hogy ebben is világosságot és rendet teremtsen; sürgősen ajánlatos, hogy a választmány e végből tagjai sorából, kiváló szakembereknek időnként váltakozó bevonása mellett, állandó bizottságot alakítson. Közölte: Deutsch A.: A pesti Lloyd-Társulat 1853—1903. Bp. 1903. 44—47. 1. 122. Részletek a pesti Gabonacsarnok alapszabályaiból 1854. november 2. I. FEJEZET A gabonacsarnok célja és elrendezése 1. §. Hogy a mindennemű szemesélet, ú. m.: gabona, repce, magvak stb. üzleti forgalmába jobb és rendszerintebb alakzat hozassék be, a Pesti Lloyd itt Pesten egy gabonacsarnokot állít fel. 2. §. Ennek rendeltetése legyen kétféle: a) a helybeli szükséglet eladása számára a szokásos hetivásári napokon — mindazonáltal nem tekintve a külvárosokban tartani szokott heti vásárokra — egy erre sajátkép meghatározott helyiségben, vevőket és eladókat összegyűjteni, hogy ez által ép úgy az eddig uralkodott visszaélés elháríttassék, mely szerint ezen forgalom nyilvános utcán vagy különféle kávéházakban űzetett, valamint egyszersmind bizo1. Alkusz — a kereskedelmi ügyletek megkötésének közvetítésével foglalkozó személy. Az alkuszok működéséhez nem kellett hatósági engedély, megbízhatóságuk így ellenőrizhetetlen volt. Ezért követelte a Lloyd-Társulat és a Pest-budai kereskedelmi és iparkamara, hogy az alkuszokat ellenőrizzék, kötelezzék őket eskütételre, és tömörítsék őket külön testületbe. 1856ban meg is alakult a Pesti Alkusz Testület.