Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

a már többszörösen publikált első kollektív szerződés, amelyet 1848-ban a nyomdászok a nyomdatulajdonosokkal kötöttek (93). A 97, 100, 102, 103, 106—108. sz. források a főváros megszállásának illetve felszabadításának jelentősebb eseményeit dokumentálják. 79. Március 15-e előzményei A legújabb franczia februári eseményektől fellelkesítve, azon eszmére jött az ifjúság, miszerint a haza szomorú helyzete mellett, egy olly népösszejövetelt kellene rendeznie, melíyben a népeilemet egygyé olvasztván, öszpontosított erővel a haladás rögös pályájára léphetne. A módot Francziaország mutatá be. Egy nagy reformlakoma

1 határoztatik el; az összejövetel helyéül Rákos mezeje tűzetik vala ki. Lelkes felszólítások tartatnak az ifjúság részéről. Aláírási ívek bocsátattak ki. Ezerenként tódult a népnek sokasága nevének feljegyzésére. Az ellenzéki kör

2 összeült, s elhatározá, hogy miután már az ifjúság által e részben megelőztetek; egyesülend a kitűzött czélnak kivitelére. Tizenkét pontból álló programmot tett fel. —— — Azonnal két küldött választatott meg még azon gyűlésen, kik a Fiiingerben

3 összegyűlt ifjúságot az egyesülés és a programm elfogadására testvérileg felszóllítanák. Örömzaj között nyújtá az „ifjú Magyarország" baráti jobbját azon testületnek, mellynek tiszta érzelmeiről meg vala győződve. Martius 19-kére vala meghatározva a nemzeti lakoma ünnepe. Az ellenzéki kör mart. 14-kén délutánra nagy közgyűlést hirdetett ki, mellyben az ifjúság is részvevésre felszóllíttaték. Az ifjúság Irinyi

4 indítványára elhatározá, miszerint a kijelölt tizenkét pontot a fővárosi nép azonnal magáénak hirdetvén, semmiféle elhalasztó vagy módosító indítványokat nem pártoland. 4 órakor a gyűlés elkezdődék. Ezrek környezek az ellenzéki kört. Még soha Magyarországon illy democrat színezetű összejövetel nem történt. Kilencz század nyomasztó elfolyásával ez volt az első népgyűlés, hol a nép tettleges szerepben lépett fel, ez volt mondom az első történetünkben, hol a nép értelmi erővel kezdett működni. Ezen gyűlésen kell vala a petitiót

5 elhatározni. Az ifjúság a reformlakomán akará e pontokat aláírni, s azért rögtöni petitiót sürgetett. — 1. Utalás az 1848. évi francia forradalom előkészítésére. 1847 nyarától a francia ellenzék bankettek sorozatát szervezte, ahol pohárköszöntők formájában fejtette ki programját. 2. L. 72. sz. forrást. 3. Ti. a Fillinger-kávéházban, mely előző bérlője Pilvax Károly után Pilvax-kávéház néven élt a köztudatban. A mai V., Petőfi Sándor u. 7. sz. ház helyén állt. 4. Irinyi József (1822—1859) újságíró, politikus, ekkor a Pesti Hírlap munkatársa, a márciusi ifjak egyik vezére, részt vett a 12 pont megszövegezésében. 5. Kérvényt.