Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

ványai, Berzsenyi, Kölcsey, Horvát Endre, Guzmics Izidor

15 stb.; az eszmének csak fel kellé villania, s kész volt a tudományos kör mellett egy szépirodalmi is; s megszületek ama nevezetes szépirodalmi vállalat, az „Aurora", mely a magyar irodalomnak annyi szép lelkét s capacitásait egyesité Pesten, s hatása által, mit a hazai olvasó közönségre s különösen a hölgyvilágra gyakorlott, irodalmunkban új korszakot nyitott s képezett. S e kör, mely évről-évre gyarapodott Kisfaludy Károly irodalmi érdemei, valamint személyes tulajdonai által, egyképen hivatva volt e kör alakítására, gyarapítására s fentartására. A régiebbekhez újabbak jövének; Schedel, Stettner, Vörösmarty, Kiss Károly, Kovács Pál, Csató, Bajza, Szenvey, Szalay László,

16 s íme a csak húsz-harmincz év előtt is irodalom dolgában puszta, lakatlan Pest megnépesedék Apollóban. Az írók érezni kezdték magukat s a haza érezni az írókat, s mivel ezek leginkább Pesten összpontosultak, Pestet mintegy önkénytelenül tekintélyre emelé a közvélemény, s a pesti írót már mintegy fokra emelé a vidéki író fölé, éppen oly formán, mint tesz a pesti prókátor, orvos vagy tanítóval (most már színésszel is), ki birodalmának legalább felét s már csak annál fogva is s mintegy előre, azért bírja, mert pesti. De ez a közvélemény mindeddig meglehetősen csak nemleges volt, azonban positivásra a tudós társaság

11 emelé. Az 1827-iki országgyűlés törvénykönyvünkbe iktattatván, e társaságot országossá tette, neki okleveleket osztó hatalmat, nyilvánosságot adott; s ez által egy új rendet ismert el a hazában: a prókátori, orvosi, tanítói stb. kar mellett, egy külön osztályt képező írói kart. A német Pest ötven év leforgása alatt magyar Athenae-vé

18 lett s Rákosmezeje egy második olympi tér,

19 hol a Musa fölkentjei versenyszekerezének, s a négy folyam minden tájairól, minden tehetség és minden képesség tolulva tolul az új Olymp felé, ha nem lakni is, de legalább annak tárházába hordani kincseit, s annak zászlaja alatt küzdeni a magyar nemzet írói dicsőségéért! csak azon mozgalmakat jelelem igen röviden ki, mik e tizedben Pesten, az időszaki irodalomban történtek. Már Kulcsár újsága nem állott egyedül, itt vala a Jelenkor,

20 mely a maga idejében és körében — különösen az újra alakított nyelv tekintetében, ki fogja tagadni? — oly nagyhatású volt kifelé a nemzetre, s oly örvendetes sikerrel eredményezett, melynél nagyobbat remélni is alig lehetett; a Tudományos Gyűjtemény itt is, ott is vetélytársakat nyert a Tudományos Társ által megindított 15. Horváth Endre (1778—1839) pap, költő, a Kazinczy-féle nyelvújítás ellenfele; Guzmics Izidor László (1786—1839) író, fordító, bencés apát. 16. Schedel = Toldy Ferenc (1805—1875) irodalomtörténész és kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia titkára; Stettner György (1848-tól Zádor) (1799—1866) ügyvéd, író; Kiss Károly (1793—1866) hadtudományi író; Kovács Pál (1808—1886) orvos, író, szerkesztő; Csató Pál (1804—1841) jogász, író; Szenvey József (1800—1857) költő, műfordító, szerkesztő; Szalay László (1813—1864) történész, ifjabb korában költő és kritikus. 17. A Tudományos Akadémia. 18. Athén. 19. Az olimpiai játékok színhelye. 20. Politikai hírlap, 1832-ben indította Széchenyi István. Szerkesztője Helmeczy Mihály volt.