Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

egyik része azért kardoskodott Mayer Mihály érdekében, hogy kapjon felmentést, s beléphessen a szenátorok testületébe; a másik része pedig ezt elutasította; és mindkét párt magának igényelte a közösség többsége címét; a dolog odáig fajult, hogy végül már azt sem lehetett tudni, hogy kiket kell pártoskodóknak tekinteni, s kiket lehet a lakosság közösségének nevezni. Tehát először is kizártuk a jelölésből Scopek Józsefet,

6 aki — mint az a fentebbiekhez csatolt vizsgálati jegyzőkönyvekből is ismert, de köztudomású dolog is — izgága, viszálykodó természetű ember, de tisztéből is egyszerűen elmozdítottuk; majd Haasz Mátyás

7 személyében — aki egyformán jól tud latinul, németül és magyarul, s a rác nyelvben is kellőleg járatos — a legközelebbi tisztújítás alkalmával másik szószólót jelöltünk, két hasonló képességekkel rendelkező pótjelölttel együtt; és ugyanezt a Haasz Mátyást a szavazatok többségével, sőt: csaknem egyhangúlag meg is választották, s a megerősítést is megkapta. Miután pedig neki minden ünnepélyesebb alkalomkor el kell látnia szószólói tisztét, s mivel ő az, akinek el kell végeznie a hadiadó-kirovást megelőző szokásos összeírást, majd pedig a kirovás folyamata alatt neki kell lefolytatnia a szokásos vizsgálatot; továbbá, miután jelen kell lennie a számadások felülvizsgálatánál s a pénztárak ellenőrzésénél; és valahányszor a lakosok közössége, vagy a céhek, illetve a kereskedők nevében adódik valami elintéznivaló a tanácsnál, neki mindannyiszor ott kell lennie a városházán, vállalnia kell a fáradozást; és miután eddig a fentebbi kötelezettségeket ketten teljesítették, felváltva, a jövőben pedig mindez egyedül reá vár, az igazságosság azt követelné meg — s ezt magam is így javaslom —, hogy azt az évi 200 forintos javadalmat, amit eddig összesen kapott a két szószóló, a jövőben ő egyedül kapja meg. Tizenharmadszor. Több polgár, név szerint Piheler

8 Lőrinc telekhivatali igazgató, továbbá Blasco Ferenc és Erny Mihály

9 felfedték előttem azt, hogy az alsó városrészekben több polgár birtokol minden törvényes jogcím nélkül elfoglalt, s a város határain belül eső telkeket, szántóterületeket s réteket is. Midőn a tanács útján bemutatták nekem a hadiadó-kirovás táblázatát, észrevettem azt, hogy eleddig ki voltak emelve e kötelezettség alól, kivétel nélkül, mindazok a majorok, kertek, szőlőskertek, szántóföldek és rétek, amelyek az alsóvárosban a lakóházak között szétszórtan fekszenek; tagadhatatlan, hogy ez a gyakorlat a szegényebb, s ilyen külterületi ingatlanokat nem birtokló polgároknak igen nagy sérelmet okozott, s igazságtalanság is velük szemben; Tizennyolcadszor. Tény az, hogy e város útburkolatai nagyon rossz állapotban vannak, olyannyira, hogy az egészet hagyni kellene veszendőbe menni addig, míg teljesen tönkre nem megy, s azután teljes egészében fel kellene újítani. Ámde: ha 6. Scopek József, Scopek Ferenc jegyző fia, városi tisztviselő, 1753-tól a választott polgárság, 1757-től a külső tanács tagja. 7. Haasz Mátyás mészáros, 1747-től a választott polgárság, 1755-től a külső tanács tagja. 8. Elírás, Pichler helyett. 9. Blaskó Ferenc ügyvéd, választott polgár, Erny Mihály szűcs, választott polgár.