Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

ELŐSZÓ

Kiadványaink népszerűsítő jellegéből következik, hogy az egyes dokumentumokat általában nem teljes terjedelmükben közöljük, hanem csak legjellemzőbb részeiket, úgy azonban, hogy az irat egészéről tudományos igényeket is kielégítő, rövid tartalmi összesítést nyújtunk. A szerkesztők arra törekedtek, hogy megvilágítsák a város fejlődésének és a várospolitika keretében végbemenő éles társadalmi és politikai küzdelemnek legfontosabb fordulatait, ugyanakkor a szűkre szabott lehetőségeken belül feladatuknak tekintették, hogy mind az adott kor vezető politikusainak, mind neves személyiségeinek felfogását, állásfoglalását és akcióit bemutassák. Nem azokat az eseményeket emeltük ki, amelyeknek Budapest mint az ország fővárosa volt a színhelye, hanem azokat, amelyek a város önálló életét jellemzik, és ezáltal gyakoroltak döntő befolyást az ország életére. Nagy segítségünkre volt, hogy Budapest Főváros Levéltárának anyaga 1686tól viszonylag teljes. A főváros régebbi, középkori levéltára azonban a török időkben elpusztult, s így 1686 előtti történetét csak más források alapján lehet rekonstruálni. Ezért helyénvalónak láttuk, hogy csak Buda várának visszafoglalásától mutassuk be az újjáéledő két szomszéd város fejlődését; annál is inkább, mert nem általános Budapest-történeti kiadványt készítettünk, hanem főként saját Levéltárunk forrásait bocsátjuk a nyilvánosság rendelkezésére. Dokumentumköteteink anyagát az MSZMP Párttörténeti Intézetének Archívumából, az Országos Levéltár és a Budapest Történeti Múzeum anyagából egészítettük ki. Időrendben rendeztük és azon belül tematikusán csoportosítottuk az iratanyagot. Visszaemlékezést, kortársi leírást, a sajtóban megjelent hírt vagy szemelvényes összeállítást csak ott alkalmaztunk, ahol levéltári forrás nem állt rendelkezésünkre, vagy annak régies, körülményes stílusa a lényeg megértését zavarta volna. Számos terjedelmesebb iratot közlünk kihagyásokkal. Eljárásunkban elsősorban a terjedelmi korlátok vezettek bennünket, de emellett az a meggondolás is, hogy a kevésbé fontos részletek ne menjenek az olvasmányosság rovására. A kihagyásokat minden esetben a szöveg közt elhelyezett három gondolatjellel jelöljük. A terjedelmi korlátok miatt tartózkodunk a felzetek, iktatószámok és más, a kötet célkitűzése szempontjából lényegtelen egyéb feljegyzés közlésétől is. A szöveg alján baloldalt adjuk meg az irat őrzési helyét és jelzetét, illetve a nyomtatásban is megjelent műveknél a bibliográfiai adatokat. A Budapest Főváros Levéltárában őrzött iratoknál nem jelöltük meg külön az őrzési helyet, csupán Levéltárunknak arra a részlegére utaltunk rövidített formában, ahol a kérdéses irat található. (A kötetben előforduló rövidítések feloldását a rövidítések jegyzékében közöljük.) Egyéb levéltárakban, gyűjteményekben őrzött iratoknál az őrzőhelyet is megjelöljük. A jelzet alatt tüntetjük fel az irat eredeti nyelvét és jellegét. Jegyzeteket viszonylag kis számban alkalmaztunk. Ezt a kiadványt a magyar és budapesti történet főbb eseményeit, személyiségeit és intézményeit ismerő olvasó számára készítettük. Ezért csak ott iktattunk be jegyzeteket, ahol külön fel szeretnénk hívni az olvasó figyelmét egy-egy összefüggésre, ahol a kifejezés vagy megállapítás esetenként külön magyarázatra szorul, vagy ahol a dokumentum szerzője vagy az abban említett személy életének, funkciójának megismerése a szöveg jobb megértésének vagy kritikai értékelésének nélkülözhetetlen feltétele. Teljesség igénye nélkül, de