Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

ELŐSZÓ

Az első világháborút és a forradalmak leverését követő ellenforradalmi korszakban is tovább éltek a korábban jelzett irányzatok. Főként a városgazdálkodás, a hivataltörténet és szórványosan a rendszer támogatását célzó szociálpolitikai vizsgálatok köréből jelentek meg közlemények a rendszeresen közzétett statisztikai kiadványok mellett. Bármily fontos tényanyagot halmoztak is fel ezek, szembetűnő hiányosságuk éppen szemléletükből eredt, ugyanis a gazdasági és társadalomtörténeti szempontú vizsgálódásokat, főként pedig a szélesebb értelemben vett dolgozó tömegek helyzetét érintő elemzéseket úgyszólván teljesen mellőzték. * Négy kötetet felölelő kiadványunk összeállításánál az egyik fontos célunk éppen a fentiekben vázolt mulasztások pótlása volt. Ezért igyekeztünk a dokumentumok felsorakoztatásánál a gazdasági és társadalmi kép sokoldalú, az adott kor hangulatának megfelelő felvázolására. Kötetünk nem maradhatott a hagyományos utakon, a városigazgatás, gazdálkodás és rendezés leírásának útján, de ugyanakkor fölöslegesnek tartottuk a magas színvonalat elért műemléki és építészettörténeti kutatások megállapításainak ismertetését. A társadalmi változásoknak, a gazdasági fejlődésnek és a városi osztályharcoknak, valamint a lakosság életmódjának, kultúrájának összefüggéseire kívánunk rámutatni, amennyire az egy forráskiadvány keretében lehetséges. Célunkból és a terjedelem korlátozottságából egyaránt adódik, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésnek azon elemeit kívántuk kiemelni, amelyek a város életének utolsó, százéves szakaszában meghatározó jelentőségre tettek szert. Ugyanakkor jelezni kívánjuk: egy város története nem ismerhető meg egy-egy tárgykörre vonatkozó, bármilyen pontos feldolgozások egyszerű egymás mellé illesztésével. A részek csak azáltal válhatnak egységes várostörténetté, ha a részeredményeket szerves egésszé összeolvasztva, a várospolitika funkcióit és azok teljesítését a társadalmi folyamatokkal, városépítéssel, igazgatással és kulturális élettel kölcsönhatásban tárjuk fel. A Budapest Főváros Levéltárának mintegy háromszáz évet felölelő anyagából válogatott dokumentumokat négy kötetben adjuk közre. (Az I. kötet az 1686-tól 1873-ig, a II. kötet az 1873-tól 1919-ig, a III. kötet az 1919-től 1945-ig, a IV. kötet az 1945-től 1950-ig terjedő időszakot öleli fel.) A kötetek évköreinek meghatározását természetesen országos történeti jelentőségű eseményekhez kapcsolódóan, de kifejezetten a főváros története szempontjából döntő periódusok szerint végeztük, ezzel is kiemelve egyfelől az ország és a főváros történetének szerves összefüggését, másfelől a főváros életének sajátos vonásait. Az I. kötet évköre: 1686—1873; Buda törökök alóli felszabadításától a három városnak egységes fővárossá egyesítéséig terjedő korszak. Fő mondanivalója a várossá emelkedés útja. Bemutatja, hogyan vált Pest és Buda az országnak először kereskedelmi és igazgatási, a XIX. századra pedig gazdasági, politikai és kulturális centrumává. A városi jog elismertetésétől kezdve nyomon követhető az igazgatás fejlődése. Példáink meggyőzően bizonyítják, hogy a városok jóval a formai egyesülés előtt már