Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
a «Laetabimdus»-sequentiát a gyermekek kara énekli. Mondanunk sem kell, hogy a játék végén a «Te Deum»-ot mindig a kar énekli, mégpedig két félkarra oszolva, amint ma is szokás. A kar és az egyéni szereplők viszonyának részletes vizsgálata — a liturgikus dráma egész körére kiterjesztve és a nemzeti nyelvű középkorvégi dráma párhuzamos helyeivel összehasonlítva — értékes eredményeket ígér. 19 1 Kellékek. A játékosok öltözete. — A megszemélyesítés többi eszközei. — A jászol: mibenléte, felszerelése, típusai, képzőművészeti ábrázolásai, függönye, helye, a jászolstílus fejlődése. — A csillag : régi ábrázolásai, játékaink rubrikáinak adatai, a csillag mozgatása, formái, összefüggések a későbbi népszínjátékok csillagával. — A trón. — Székek. A játékosok öltözete. Jelmez gyanánt játékaink rendezői rendszerint a templom sekrestyéjében található egyházi ruhákat használták fel. Néhány esetben kissé át is alakították őket, hogy a megszemélyesítés tökéletesebb legyen. A mágusok rendszerint palástot viseltek és csúcsos frigiai süveg volt a fejükön, melyre néha koronát is tettek, hogy királyi voltuk szembetűnjék. Az ajándékokat vagy maguk vitték, vagy pedig apródjaik, ők pedig királyi jogart tartottak a kezükben. Heródes szintén palástot és koronás süveget viselt, s jogart vagy kardot tartott a kezében. Mivel a ruházat az egyes helyeken nagyon különböző volt, azért a részletes leírást a gyér rubrikák alapján az egyes szereplők ismertetésénél adjuk. A kosztűm gyanánt felhasznált egyházi ruhákat (alba, öv, vállkendő, dalmatika, tunicella, pluviale stb.) természetesen nem a mai, hanem a középkori formájukban kell elképzelnünk. Viselésük módja is különbözik néha a maitól. A játékosok öltözetének helyreállítását éppen ezért minden szövegnél külön-külön, a megfelelő évszázad és ország liturgikus szokásainak figyelembevételével és megbízható szakmunkák 19 2 segítségével szabad csak elvégezni. 19 1 VÖ. VENZ MER , B., Die Chöre im geistlichen Drama des deutschen Mittelalters. Ludwigslust 1897. 19 2 Vö. elsősorban BRAUN, JOSEPH S. J., Die liturgische Gewandung im Occident und Orient. Nach Ursprung und Entwicklung, Verwendung und Symbolik. Freiburg i. Br. 1907. II. kiadás 1924. A legújabb irodalmat lásd
