Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
A mágusok Fleuryben a játék befejezése után visszatérnek a kórusba és megviszik az örömhírt a stallumokban levő rendtársaiknak. Önálló alkotás. A 2. és 3. sor valószínűleg a karácsonyi matutinum invitatoriuma (Christus natus est nobis . . .), vagy pedig a Christus nobis natus est de Maria virgine kezdetű himnusz (v. ö. CHEVALIER , R. H., 3228. sz.) hatása alatt keletkezett. Gloria in excelsis Deo, et in terra pax honiinibus bonae voluntatis , alleluia , alleluia. Az angyali kar éneke Bilsen és Freising pásztorjelenetében és a pásztorjátékokban. Forrása : Lukács 2, 13—14. Nagy Szent Gergely és Hartker művében mint a karácsonyi laudes 3. antiphonája szerepel. 9 8 Hac ducente, pergamus ubi eius sit nativitatis locus. A mágusok éneklik, amikor elindulnak a csillag után. Csak Bilsenben fordul elő. Önálló bővítés. Haec est causa viae, reges sumus ex Arabitis, Quaerimus hic regem, regnantibus imperitantem, Quem natum mundo lactat iudaica Virgo. A mágusok felelik Heródes kérdésére, megnevezve útjuk célját. Ez a három sor Győrött a kézirat 29 1 levelének alján van betoldva, későbbi írással. Teljes vagy csonka formában Straßburg, Montpellier, Bilsen, Fleury, Freising, Malmédy és München szövegében is megtaláljuk. «Haec» helyett az első sorban mindenütt «Rex» van. A válasz legtöbbnél a következő második sorral bővül : IIuc venientes, regem regum quaerentes. Eredetét a X—XI. századi bencés kolostorok a*nnyira kedvelt leoninikus költészetében kell keresnünk. Anz (i. m., 97. 1.) a «Centones Vergiliani» körében keresi e bővítések irodalmi mintáját, de a közvetlen forrást nem sikerül megtalálnia. Lásd még Quae sit causa viae . . . alatt ! Haec primum orientales fines . . . A kar énekli, amikor a mágusok indulni készülnek a csillag után. Antiphonához hasonló alkotás. Az eddig kiadott középkori liturgikus kéziratokban nem található. Csak Montpellierben fordul elő. Lehet, hogy csak a játék számára készült, s ezért nem terjedt el szélesebb körben. 9 8 Vö. MIGNE, P. L., 78, 735 és HARTKER, i. m., 51. 1.
