Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr. Sámson Edgár: -dös képzős gyakorító igéink
Az öldös igére szövegpéldánk már a XVI. századból van, de szótárirodalmunkban csak SZABÓ DÁvmnál tűnik fel. Hogy ez az ige eléggé elterjedt, azt legújabb szótár- és szövegirodalmunk bizonyítja. — SZABÓ DÁVID szótározza először a bökdös és döfdös igéket is. Ezek azonban élesen különböznek az öldös igétől. Szövegpéldát a' döfdös-re eddig nem találtunk, a bökdös-re is csak újabb irodalmunkból. Az adatok bősége miatt abban nem kételkedhetünk, hogy ezek az igék valóban léteznek. Ezeknek az igéknek ilyetén szereplése világos bizonyítéka annak, hogy SZABÓ DÁVID a nép ajkáról jegyezte le őket., Meg kell jegyeznünk még azt, hogy BALASSA e két ige közül egyiket sem közli. Nyilván azért, mert irodalmi nyelvünkben nem találkozott velük. Sőt a döfdös-ről még külön meg kell jegyeznünk, hogy azt már KELEMEN szótára sem közli. E két ige további sorsa attól függ, hogy íróink mennyire veszik őket pártfogásukba." A röpdös, köpdfis, lökdös igéket SÁNDOR ISTVÁN szótározza először. Ezek közül a röpdösve már XVI. századból van szövegpéldánk. Legújabb szótár- és szövegirodalmunk is számot ad róla. A köpdös és lökdös az adatok tanúsága szerint közvetlenül a nép ajkáról került szótárainkba. A még hátralevő három ige (lördös, nyögdös, üldös) közül, úgy látszik, a tördös hódítja meg magának még leginkább a szövegirodalmat. Nagyszótár jellegű művünkbe még eleddig egy sem jutott be a három közül. Az üldös is csupán a MTsz.-ba, ráütve ezzel saját magára a népnyelvi jelleget. A nyögdös-re pedig Kodolánviból van egyetlen példánk. Általános megjegyzések a -d-s képzős gyakorító igékhez. A-d-s összetett gyakorító képző majdnem kivétel nélkül egy szótagú igei alapszókhoz járul, tehát a deverbális verbumképzők csoportjába tartozik. Csupán négy kétszótagú alapszóból származott igéről kell megemlékeznünk képzőnkkel kapcsolatban, és egy névszóból származottról. A harapdos, játszodos, nyílaldos és ugordos (vö. MNy. XXXVII, 317—8) az a négy ige, amelyeknél a -d-s képző leválasztása után kétszótagú alapszó marad. Ezek között a harapdos az egyetlen, amely a magyar nyelvtörténet tanúsága szerint képzőtlen alapszóból származik. A nyilaldos a nyílik ige nyilallik mozzanatos származékából lett a -dos képzővel. A még hátramaradt két kétszótagú ige (ugordos, játszodos) nem érdemel nagyobb figyelmet,
