Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
2. Szerzők. Játékaink szerzőiről a fennmaradt szövegekből, a liturgikus kéziratokból, sőt a hagyományból sem tudunk meg semmit. Talán azért, mert úgyszólván kivétel nélkül korábbi szövegek másolatai, bővítései és átdolgozásai azok, amiket ismerünk. Az elveszett legrégibb szövegek szerzői kolostori és káptalani közösségek tagjai voltak ; így egyénileg csak a legritkább esetben jutottak előtérbe. Jumièges, Limoges, Szentgallen és a többi nyugateurópai bencés kolostor IX—X. századi névtelen szerzeteseinek közösségi szelleme és a kor fejletlen irodalmi tudata elnyomta vagy egészen szűk körre szorította az első tropusok és játékok szerzőinek hírét, úgyhogy nevüket még a középkorban sem ismerték. A szentgalleni Tuotilo, a húsvéti trópus valószínű szerzője, csak sokoldalú működésének köszönheti, hogy neve fennmaradt. Másfelől a középkori liturgikus szövegek, s így a játékok is, valóban közösségi alkotások voltak. Sokan dolgoztak rajtuk, többféle szempontból is, míg a ma ismeretes formájuk kialakult. Az első ötlet, az első fogalmazvány szerzőjének neve azután, az átdolgozok hosszú során át, lassanként egészen feledésbe merült. 5 6 Legtöbb szövegünk mint másolat maradt fenn, melyet korábbi kézirat alapján készítettek. A névtelen másolók sorából csak egy név emelkedik ki, a bilseni játék leírójáé. A négy evangéliumot tartalmazó kéziratban, Szent Máté evangéliumának a végén, az 1130-as évszámot találjuk. A Szent János-evangélium végén pedig ez a colophon olvasható : «Ego Samuhel indignus diaconus scripsi istud Euangelium». Valószínű, bár Young nem tartja bizonyosnak, hogy a colophon alatt következő Officium Stellae-t is ez a Sámuel diakónus másolta 1130 körül. 5 7 A legtöbb másoló egyszersmind átdolgozó is volt. Ha valamely kéziratban olyan részeket fedezett fel, amelyet náluk nem ismertek, a levél szélén vagy alján, sokszor pedig mindjárt a megfelelő helyen, betoldotta a játék szövegébe. Ezt Győrött is megfigyelhetjük. Egy későbbi, talán XII. századi, kéz 6 hexameteres sort toldott be a 28 v és a 29 r levél aljára. Ezek Heródes és a mágusok 5 8 Más, későbbi játéktípusok szerzői közül néhánynak a neve mégis fennmaradt. Vö. COHEN, GUSTAVE, Histoire de la mise en scène dans le théâtre religieux français du moyen âge. Paris 1926 2, 34—35. 1. 5 7 Vö. GESSLER, J., Le Draine liturgique de Munsterbilsen. Antwerp. 1928, 18. 1. és YOUNG , Drama II, 447. 1. Cj*
