Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre

Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok

külsőleg hasonló, pogány népszokásokkal azonosítani. 4 3 Ezek leg­több esetben jóval fiatalabbak a II—-III. században már kimutat­ható keresztény karácsonyi és vízkereszti hagyományoknál. Egy­két régebbi elem azonossága viszont csak a külső hasonlóságon alapszik ; belső tartalma azonban ellentétben áll a Szentírás meg­felelő helyeinek s a keresztény hagyományoknak szószerinti és jelképes értelmével. A kérdés megoldását véleményünk szerint azon az úton kell keresni, amelyen a mérsékeltebb kutatók eddig is haladtak. Pogány kultikus eredetről szó sem lehet. Ennek az evangéliumoktól és a náluk nem sokkal fiatalabb apokrif iratoktól kezdve az egész keresztény hagyomány a leghatározottabban ellentmond ; a képző­művészeti ábrázolások egyöntetű tanúságáról nem is beszélve. Egyes pogány eredetű elemek és szokások külső hasonlóságáról, későbbi adoptálásáról vagy adaptálásáról, a középkori keresztény színjátszásba való benyomulásáról azonban tudomást kell ven­nünk. A liturgikus játékok -szövegeiben ennek még kevés nyoma van. Egészen kivételes, s talán csak a véletlennek köszönhető, hogy a XIII. századi padovai Heródes-játékban a római újév pogány nép­szokásainak maradványával találkozunk: Heródes lándzsát, egyik szolgája pedig csillagalakú égő gyertyát hajít a templom hajójában összegyűlt nép felé, Heródes és szolgái felfújt hólyaggal körül­járnak a templomban és megverik a papságot s a népet. A karácsony és a vízkereszt ünnepével időben egybeeső ősi pogány népszokások (virrasztás, tánc, alakoskodás, ének) tehát játé­kainkba is benyomultak. A történettudomány és a vallásos nép­rajz szempontjából egyformán kiváló felkészültségű ANDREAS LUDWIG VEIT alapvető munkái 4 4 e hatás tárgyi alapjait részben már feltárták, mégpedig a játékaink eredete szempontjából any­nyira fontos meroving-kori Galliára vonatkozólag. Az említett karácsonyi népszokások közé tartozik az ú. n. alleluia-éneklés is. Fontosságára először Charles Magnin hívta fel 4 3 I. m., 344—390. J. 4 4 Antik-Sakrales Brauchtum im merowingischen Gallien: Yolk und Volkstum. Jahrbuch für Volkskunde. In Verbindung mit der Görres-Gesell­schaft herausgegeben von Dr. Georg Schreiber. I. kötet (München 1936), 121—137. 1. — Weihnachten im merowingischen Gallien : ugyanott, II. kötet (München 1937), 247—259. I. — Volksfrommes Brauchtum und Kirche im deutschen Mittelalter. Freiburg i. Br. 1936 (főképen a XIII —XV. századra vonatkozó, imponáló tárgyismerettel megírt fejezetekben).

Next

/
Oldalképek
Tartalom