Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre

Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok

tűnnek fel, 2 2 Igv pl. tudjuk azt, hogy 923-—934 között a Szent Martialisról elnevezett limogesi bencés apátságban a húsvét­vasárnapi szentmise introitusa előtt párbeszédes trópust énekel­tek. Ez a jelképes sírt (— főoltár) őrző angyalok és a három Mária megszemélyesítői között folyt le, kérdés és felelet formájában. 23 Ezt a trópust nem sokkal utóbb, de még a X. században, már nem a főoltárnál, hanem a templom más részében felállított, Urunk jeruzsálemi sírját utánzó szentsír előtt, a húsvétvasárnapi matutinum 9. responsoriuma után adták elő. 2 4 A húsvéti trópus mintájára, azzal egvidőben, karácsonyi trópust is alkottak. Ezt először a főoltárnál, a harmadik kará­csonyi szentmise introitusa előtt, később pedig a betlehemi jászol mintájára más helyen felállított jászolnál, a karácsonyi matuti­num 9. responsoriuma után énekelték. Legrégibb ismert példányát {«Hodie cantandus est nobis puer . . J> 2 5) a szentgalleni Tuotilo írta a IX. század második felében. Vízkereszt ünnepére is írtak trópust, valószínűleg a fentiek­kel egyidőben. Ezt szintén a főoltárnál, vagy a külön felállított jászolnál énekelték a vízkereszti szentmise introitusa előtt, később pedig a matutinum 9. responsoriuma után, a Te Deum előtt. , Eredeti formájában nem maradt fenn, mert hamarosan dramati­zálták és beleolvadt a vízkereszti játékokba, s azok alaprétegét alkotja. Idővel sok újabb elem tapadt hozzája. Legtisztább és véleményünk szerint az őstípushoz legközelebb álló formájában a XI. századi Nevers II játékszöveg őrzi. Hogy eredetileg introitus­tropus volt, azt a címében előforduló s a szerepek jelzése helyett használt «Versus» elnevezés is bizonyítja. Ez egyúttal arra is jó példa, hogy a két vagy több személy között kérdés és felelet, válasz és ellenválasz formájában lefolyó párbeszédes trópust 2 2 Yö. JOHNER, DOMINICUS , Der Dialog im liturgischen Gesang: Bene­diktinische Monatschrift 18. (1936), 241—253. 1. 2 3 A trópus lelőhelye : Párizs, Bibi. Nat., MS lat. 1240, Tropariuin Sancti Martialis Lemovicensis saec. X, fol. 30 V. Kiadása : YOUNG , Drama I, 210. 1. 2 4 A szentsír-tiszteletre vonatkozólag lásd DALMAN , Gustav, Das Grab Christi in Deutschland. Leipzig 1922. (—Studien über christliche Denkmäler. ISeue Folge, Heft 14). Továbbá: BAUERREISS , Romuald O. S. B., Sepulcrum Domini. Studien zur Entstehung der christlichen Wallfahrt auf deutschem Boden, München 1936. (= Abhandlungen der Bayerischen Bene­diktinerakademie, Band 1). 2 5 Lelőhelye : Bécs, MS lat. 1845, Troparium Bambergense saec. XI, fol. 58 v. Kiadása: YOUNG , Drama I, 195. 1. A pannonhalmi főapátsági főiskola évkönyve, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom