Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
nek idején már szilárdan ragaszkodott az ajándékok hármasságából fakadt, s egyesek szerint a három főbb emberfajtát, világtájat vagy életkort jelentő hármas számhoz. A Szentírás (pl. Máté 2, 1. és 11.) és az apokrif iratok számot nem említenek, csak a háromféle ajándékot hangsúlyozzák. Ezért a régi egyházi írók véleménye megoszlott. A 3 mellett a művészi egyensúly kedvéért 2 és 4, sőt a szír hagyományban 12 és 13 is előfordul. Nyugaton Origenes nyomán általában a hármas számot mondják igazinak az egyházi írók. Ezáltal megerősítik a római S. Pris cilla-katakomba II. századi falfestményén és más képzőművészeti alkotásokon már jóval korábban rögzített hagyományt. A mágusok neve is különböző volt az egyes korszakokban. A változó nevek hármas csoportjai 14 7 közül azonban már a VI. században a Caspar, Melchior és Balthassar került előtérbe, 14 8 de csak a IX, századtól kezdve lett jobban ismeretessé. Játékaink közül csak kettő említi mind a három mágus nevét. Győr ; Gaspar, Melciar, Balthasar. Malmédy : Melchus, Caspar, Fadizarda. Mai • médy szövegében, úgy látszik, későbbi betoldás a három név, mert a Magi név fölé írták kisebb betűkkel. Föléje még az ajándékaikat (aurum, thus, mirram) is odaírta egy későbbi kéz. A Fadizarda név a játékíró képzeletének szülötte ; éppen úgy, mint a bilseni és a freisingi szövegben a tharsisi királyt jelentő Zoroaster. A többi vízkereszti játékban számokkal jelölik őket, vagy pedig egyszerűen a rex, mágus, vagy reges és magi szavakat használják. A mágusok hazájának, származásának megjelölése, amely legtöbb szövegünkben a nevüket is pótolja, szintén különböző. Győr az első mágust káld, a másodikat arab, a harmadikat pedig tharsisi királynak mondja. Más játékokban a Tharsis, Arábia és Szába nevek szerepelnek. A legenda szerint Menyhért Nubia, Boldizsár Kodolia, Gáspár pedig Tharsis királya volt. A középkori egyházi írók viszont Perzsiát, Arábiát és Chaldaeát említik. 14 9 Országukra 14 7 Ezeket a csoportokat táblázatokba szedve lásd KEHRER , Legende, 25. skk. Kehrer, főként szír források alapján, minden előforduló nevet felsorol. 14 8 Először a ravennai S. Apollinare Nuovo-templom VI. századi mozaikján találkozunk ezzel a három névvel. A képét lásd JAJCZAY— SCHWARTZ , i. m., 7. 1. Az irodalmi források között a legújabb kutatások szerint nem a Beda V. által felhasznált «Collectanea et Flores» című munkában, hanem már a VI. századi «Excerpta Latina Barbari» című iratban feltűnik az említett három név. 14 9 A különféle nézeteket lásd KEHRER , Legende 5—11. és 30—-31. 1. ANZ, I. m., 94—95. 1.
