Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
személyek voltak. A méltóbb és fontosabb szerepeket magasabb egyházi' rendű személyek alakították : kanonokok, kisebb kanonokok, altaristák, szerpapok, alszerpapok és más kórustagok. Több helyen nemcsak a kevésbbé fontos, hanem a nagyobb szerepeket is a pueri, fratres vagy egyszerűen csak clerici néven emlegetett énekesfiúk, teológusok, a trivium és quadrivium tanulói, sekrestyések és laikustestvérek alakították. A magasabbrangú egyházi méltóságok (püspök, apát, perjel, alperjel) nem vçsznek részt a játékban, hanem az istentiszteleti cselekményt vezetik, a szentmisét celebrálják, a Te Deumot intonálják stb. A ludustípushoz közelálló nagyobbigényű játékokban valószínűleg a vándor-klerikusok és más kívülállók is szerephez jutottak. Győrött a szereplők legnagyobbrészt a fiatalabb kanonokok és a klerikusok közül kerülhettek ki, akik szép, csengő és magas hangon tudták énekelni az egyes szerepeket. Az angyal szerepét, mint mindenütt, itt is egy énekesfiú (puer) játszotta. Limogesban, Besançonban és Freiburg i. Ü.-ban a rubrikák szerint kanonokok játszották a mágusok szerepét. Apródjaik énekesfiúk voltak, kíséretük többi részét pedig altaristák és más kórustagok alkották. Rouenban is az a hagyomány, hogy a mágusokat, sőt a bábákat és a pásztorokat is kanonokok alakították. A XIV. századi Officium Pastorumban 14 3 említett «canonici quindecim marcharum et librarum» az érsek közvetlen szolgálatára rendelt kanonokokat jelenti, kiknek évi jövedelme 15 márkát tett ki. 14 4 A vízkereszti játék öt roueni változatának rubrikáiból megtudjuk, hogy ezek az első vagy nagyobb stallumból kerültek ki («de maiori sede»). Apródjaik a kisebb vagy második stallumhoz («seconda sedes») tartozó altaristák, kórustagok és énekesfiúk voltak. 14 5 A szereplők kiválasztása az asszisztenciát összeállító «scriptor» dolga volt, aki — akárcsak az asszisztencia tagjait — a saját tetszése A régi liturgikus játékok szövegének és dallamának helyreállítására és új játékok alkotására irányuló mai törekvésekről elsőrangú összefoglalás HARDT, Fred B., Die geistlichen Spiele. Ein geschichtlicher Überblick und ein religiöser Ausblick: Benediktinische Monatschrift 13. (1931), 224—250. és 277—310. 1. 14 3 Szövegét lásd YOUNG , Drama II, 14. 1. 14 4 VÖ. GASTÉ, A., Les drames liturgiques de la cathédrale de Rouen. Évreux 1893, 25. 1., 3. jegyzet. 14 5 Vö. GASTÉ , i. m., 26. 1., 1. jegyzet.
