Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Sárközy Pál: A körmérés
nek, ami mai napig szerepei iskoláinkban. A beírt és körülírt szabályos w-oldalú sokszög k n és K n kerülete közé esik a kör keresett K kerülete. K < K < K n. Archimedes a szabályos 96-oldalú sokszög figyelembe vételével találja o 10 Q 1 o < 71 < O-ïj-1 vagyis 3-1408 < 7! < 3-1428. Ez az eredmény annál figyelemreméltóbb, hogy Archimedes elvégezte ezt a nagy számítást az akkori ismeretekkel, melyek nélkülözték a tizedes törtek használatát. A következő századok ebben a korszakban kevés fejlődést hoztak a körmérés terén. Nicolaus Ciisanus (1401—1464) a szabályos sokszög kerületét állandónak véve a sokszög oldalszámát nagyobbítva próbálta a kört megközelíteni. A TI értékét csak két tizedes pontossággal tudta meghatározni. A tudósok érdeklődése a XVI. század végén fordul ismét a körmérés felé. A cél ekkor a n minél pontosabb kiszámítása. Adrianus Melius (1571—1635) megközelítése hat tizedesig terjedt. Viéta (1540—1603) az Archimedes-féle eljárást folytatja a 3 . 2 1 7-oldalú szabályos sokszög számításáig s ezzel a n-i kilenc tizedesnyi pontossággal közelítette meg. Vietának köszönjük egyúttal az első végtelen sorozat-formát a n meghatározására. Adrianus Romanus (1561—1616) ugyancsak Archimedes eljárása szerint elmegy a 15 . 2 2 4-oldalú szabályos sokszögig és ezzel 15 tizedesnyi pontosságot ér el. A legnagyobb pontosságig jutott ebben a korban Ludolph von Ceulen (1539—1610). 1590-ben a 60 . 2 2 9-oldalú szabályos sokszög segítségével 20 tizedesig számította ki ti értékét. Számítását később folytatta és a 2 6 2-oldalú sokszög segítségével 35 tizedesig ment számításában. Kifejezte azt a kívánságát is, hogy ezt az értéket sírkövére véssék. Az elemi geometriai korszak befejezést nyer Huygens (1629— 1695) munkájával «De circuli magnitudine inventa» 1651. A számítási módszer kifinomítása Huygens érdeme. A beírt és körülírt szabályos sokszögek helyett ezek linearis kapcsolataiból állít fel a kör kerületéhez, illetőleg területéhez közeledő sorozatokat,
