Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században
szellemi áramlataiban, akik ismerték megoldásra váró problémáikat. Ők megtették a magukét — törekvésük sikere azonban nem tőlük függött. I. Az állam- és hoiiismertetés. A nyelvjavító társaság. Bél Mátyás munkaközössége. Germeten Henrik Bernát terve. Gróf Batthyány Lajos és Szilágyi Sámuel eszméje. Kollár Ádám Ferenc, javaslata és folyóirata, az v Anzeigen». Bod Péter és Perliczy János Dániel gondolata, W indisch Károly Teojil munkássága. A tudományos munka megszervezéséhez, sikeres folytatásához, az akadémiai törekvések megvalósításához a társadalmi és nemzetközi viszonyok bizonyosfokú kiegyensúlyozottsága szükséges. Ennek hiányában, a 17. század mozgalmas, háborús korszakában az ilyen törekvések szóba sem kerülhettek. A török kiűzése, illetőleg a Rákóczi-féle harcok elcsitulása után azonban nem sok idő telt el, amikor már megalakult — természetesen a legszerényebb formában — az első magyar tudós társaság, melyet Toldv Ferenc «nyelvjauító)>-ndLk nevezeit el. Egy 1775-ben megjelent cikk ismertette azt a szabályszerűen megalakult magántársaságot, melynek volt elnöke és titkára, s amely 1730-ban hetenként ülésezett. A felolvasó előadását a tagtársak szigorú bírálat alá vették, hogy így biztosítsák célkitűzésük, a magyar nyelv javítás szolgálatát. A cikkíró feleslegesnek tartotta a társaság székhelyének és a tagok nevének megemlítését, mivel az csakhamar feloszlott. A feloszlás oka — a cikk szerint — az volt, hogy az illetékesek nem értették meg, nem méltányolták a társaság nemes törekvéseit. Pedig ha megfelelő buzdításban és támogatásban részesült volna ez a közhasznú kezdeményezés, akkor azóta mennyi szép fordítást s tán eredeti alkotást is mutathatna fel Magyarország . . Az író ezen szűkszavú beszámolójából világosan látjuk, hogv a 30-as évek «fiatal hazafiai» előtt már az Académie Française képe lebegett követendő minta gyanánt. Ok a nemzeti nyelvet igyekeztek szolgálni, de nem találták meg a maguk magyar Richelieu-jét, aki az uralkodó anyagi és erkölcsi támogatását biztosította volna számukra s így lehetővé tette volna a «magyar akadémia» szerény kezdetekből való kialakulását. 1 Toldy Ferenc : Az akadémiai eszme Magyarországon Bessenyei előtt. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. II. köt. 7. sz. 78. I.
