Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

Jyosan megállapított évi tiszteletdíjat akart biztosítani. A személyi és tárgyi (pl. a könyvtár) kiadások fedezésére olyan anyagi alapot tervezett, melynek bevétele a tanulmányi alap járulékából, a tehe­tősebb hazafiak adományaiból, főleg pedig az akadémiai nyomda jövedelméből állott volna. Az akadémiai eszme képviseletét Bessenyei elvonulása után szinte azonnal átvette Révai. Már 1784-ben élénk levelezést foly­tatott a «Társaság» érdekében s kérelmét I I . Józsefnek is előadta. 1 Tervét a németesítés és központosítás azon korszakában természe­sen nem lehetett megvalósítani, de azért fáradhatatlanul dolgozott rajta. Bessenyei «Jámbor Szándék»-át már 1788-ban sajtó alá rendezte s előszóval látta el. Alig halt meg aztán II. József, Bessenyei művét ki is adta, hogy bizonyítsa, hogy a magyarságnak egy régóta megoldásra váró problémáján dolgozik. De csakhamar saját tervét is elkészítette s jóváhagyás végett a helytartótanács elé terjesztette. Révai tervének tárgyalása huzamosabb időt vett igénybe. Az 1790. évi tárgyalások főbb mozzanatait a «Candidati erigendae eruditae Societatis Hungaricae et Ratio facti in ea promovenda progressus» c. 1791-ben megjelent nyomtatványában ő maga ismer­tette . Első iratában, 1790 jún. 28-án Révai Sándor Lipót főherceg protectorságát akarta megnyerni terve és társasága számára. Ám a helytartótanács a júl. 30-án tartott ülésén azt kívánta, hogy a terv részletesebb kidolgozását, illetőleg felülvizsgálását hozzáértő férfiak végezzék. A tanulmányi alap járulékával kapcsolatban meg­jegyezte, hogy az összefüggésben, áll az új tanulmányi rendszernek még ezután történő kidolgozásával. A társaság székházának kérdése szintén nehéz akkor, amikor még az egyes kormányhatóságok lakása sincs véglegesen biztosítva. Ezzel szemben vetette fel azt a gondolatot, hogy nem volna-e ajánlatosabb az egyetemi nyomdát akadémiaivá tenni s annak épületében az üléstermet és a könyv­tárt is berendezni? 2 A helytartótanács a magyar kancellária útján aug. 6-án tett jelentést az ügyről II. Lipótnak. Révai terve így került az államtanács elé, ahol azt hitték, hogy már egy megalakult társaság kéri az uralkodó jóváhagyását. Ezért •— Izdenczy javas­1A társaság terve sokszor szerepel már 1784—85-ben Révainak Paintner Mihályhoz írt leveleiben is. Ezeket Récsey Viktor adta ki : Irodalom­tört. Közi. 1898. Planum erigendae eruditae societatis Hungáriáé alterum elaboratius 9. lapján írta Révai, hogy kéziratos planuma «iam anno 1784 ipso augustissimo Imperátori .Tosepho II. humillime porrectum est». 2 Str. 1790 : 2411. v. ö. Candidati . . . 94—95. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom